Kávéházi akadémia

Tartalomjegyzék:


161
Könnyen csalódhatunk az otthonra vásárolt, vagy ajándékba kapott különleges minőségű kávénkkal kapcsolatban, ha nem figyelünk oda a szakszerű tárolásra. Mit kell mégis tenni? Hűtőszekrény? Mélyhűtő? Szennyestartó?
Kávé akadémia
A pörkölés során a legfontosabb fizikai változás, hogy a zöldkávébabok víztartalmának jó része elpárolog, és mindeközben a babok térfogata körülbelül 50%-kal nő. Ezáltal a pörkölt kávé szárazzá, porózussá, és őrölhetővé válik
A XIX. század második felében a kávé mindennapi szükségletté vált. Egyre több kávéforgalmazó cég nyitott üzletet, és soknak fióküzletei is voltak. Ilyen volt a Julius Meinl cég is, melyet 1862-ben alapítottak.
És most bemutatjuk önöknek minden kávéfőzők ősét, a kotyogósok, napoletanák és egyéb kávékészítő csinálmányok "ük-főzőjét". A Vendéglátóipari Múzeum jóvoltából fotónk is van egy békebeli darabról, amelynek segítségével "belekóstolhatunk" atyáink kávés tudományába.
Mi, magyarok nem szívleltük a törököt. A kávét is ez alapján ítéltük meg. Findzsástól, fekete levesestől, turbánostól, pasástól küldte a janicsárt melegebb égtájakra a végvári vircsaft.
Mi a közös a kávézóban és a cukrászdában? Milyen a magyar kávéízlés? Mi a különbség a cappuccino és a kapuziner között? Az alábbi előadást, melyben Kocsis Gergely és Senkáriuk András szakoktatók a fenti kérdéseket igyekszenek megválaszolni, a Barista Hungary jóvoltából tesszük közzé. Az előadás a Gasztropont Cukrász rendezvényen hangzott el, Egerben.
A Kárpát medence népeinek kávéízlésre közvetlen hatással három kávékultúra volt. A török uralom alatt már jelen volt, de nem volt meghatározó a kávéfogyasztás. Valós hatása ugyanezt a kávéiskolát közvetítő kereskedő népek (örmények, zsidók, rácok, görögök,) ténykedésének volt. Ennek a kávékultúrának a hatása mára alig érezhető hazánkban. A mai magyar kávéízlésre jellemzően két kávékultúra volt és van hatással. Az bécsi és az olasz.
"A kávéház tökéletesen városi műfaj. Mi is a kávéház funkciója? Szerintem a szabadidő eltöltése, a társalgás, ilyen-olyan alkotó műhelyek, egyszóval: az együttlét. Mi kell ehhez: kávé, ital és, ha megéhezünk étel is. Megoldhatatlannak tűnik egy nagykávéház és egy pár asztalos kávézó összehasonlítása az ételválaszték szempontjából. Ezt a látszólagos ellentmondást kívánom az előadásommal feloldani."
"A kávés vendéglátás mai helyzetét, jelen állapotát, a közelmúlt társadalmi és gazdasági eseményei kapcsán tudjuk elemezni. Rendszerváltás ugyanis nem csak a politikában, de a vendéglátásban is ugyanúgy megtörtént. Ezt a kínálat és a kereslet alapján a legkönnyebb szemléltetni, alapul véve a 15 évvel ezelőtti és a mai helyzetet. Ez alapján lehet pontos képünk arról, hogy mik a fogyasztói és az össztársadalmi igények, hol van ebben a kávéházak pontos helye."
"Az államosítással nemcsak a kávéházak világának áldozott le, a kávéházakkal kapcsolatos minden pontos, részletes információ is elérhetetlenné vált. Maradtak a többnyire irodalmi, kultúrtörténeti források, amelyeknek köszönhetően három a valóságnak meg nem felelő mítosz él a köztudatban a korabeli kávéházi világról. Az irodalmi paradigma, a félezer budapesti kávéház, és a századforduló kávéháza."
A kávé a legerősebb kapocs az egyenlítő menti, gyakran harmadik világbeli államok és a gazdag északi félteke között. A legerősebb, hiszen egyszerre jelentős gazdasági, politikai és társadalmi kapocs. A legerősebb, hiszen a kávé a világ legnépszerűbb itala (az ivóvíz után), és a legelfogadottabb hatóanyag tartalmú szer.
A kávé a vendéglátás legjellemzőbb terméke. Szinte minden üzlettípusban megtalálható. Ettől azonban még pontosan körülírható a kávés vendéglátás. Hogy ezt érthetőbbé tegyük, teszünk egy kis kitekintést a ’nem kávés vendéglátás’ irányába is, hogy a horeca mozaikszó mögötti modellt értelmezzük, és ebben a kávés vendéglátás helyét pontosan lássuk.
A kávés szaküzletek polcain a babkávék, kávékeverékek mellett időnként feltűnik néhány furcsa különlegesség is. A kávéfogyasztók azonban megosztottak azzal kapcsolatban, hogy ezek a fajták csak formájukban különlegesek, vagy zamatuk is jobb, mint a hagyományos kavéké. Nézzük, melyek is ezek a "nem normális" kávéfajták, a vita eldöntését pedig bízzuk mindenki saját ízlésére.
A koffein az a hatóanyag, amely a kávét a világ második legnépszerűbb italává tette. A kávéital azonban – készüljön bármilyen módon – ízei, aromái miatt magas élvezeti értékkel is bír. Mi a helyzet tehát akkor, ha szenvedélyes kávéfogyasztóként többet szeretnénk inni, mint amit a józan ész és az egészséges életvitel enged? Ehhez valahogyan meg kell szabadulnunk a koffeintől.
Itália mindig is kultúrákat integráló és civilizációteremtő ország volt (gondoljunk csak a Római Birodalomra ). Ez a civilizáló erő hatott akkor is, mikor megpróbálták megalkotni Dél-Európa legjobb kávéitalát.
Biztos vagyok benne, hogy az első kávéházak hasonló mértékben mutattak különbözőségeket, mint a mai teaházak, és az is biztos, hogy ezek különböző fejlődésen mennek majd keresztül. A kávéházak forrongó, pezsgő világa, és a teaházak nyugodt, átszellemült hangulata más-más okból jött divatba.