2.1.3. A kávé, a város meg a füstölgő Budapest
Kávé akadémia
Ami igaz Magyarországra, az még inkább igaz városaira. A városokban jó pár olyan nemzetiség is megtelepedett, mely az országban vidéken nem jellemzően van jelen: a görög, az örmény, sőt, ma a kínai.
A városokban minden nemzetiségi, vallási, társadalmi kérdés és probléma fókuszáltan jelenik meg. Sokféle ember nagyon sűrűn lakik egymás mellett. Ők csak akkor lesznek képesek együtt élni, ha láthatóvá és érthetővé válnak egymás számára, és közös életrendet tudnak kidolgozni. Élhetővé kell, hogy tegyék az országot és városait.
De Budapestnek ennél is több kell, hisz ez a város - egyelőre - az ország arca a külföld felé. Rajta keresztül kommunikálunk Európa és a világ országaival. Meg kell hát fogalmaznunk, milyennek látjuk mi magunkat, hogy ezt a képet erősítsük a világban is.
Budapest a térség (a Kárpát-medence, azon túl pedig Közép-Európa) egyik gyújtópontja. Lehetőséget teremt e térség népeinek a találkozásra, az együttélésre és a közös életrend kidolgozására. Budapest, ha önmagában nem is Európa szíve, de talán a bal pitvar itt van.
A kávéház kiemelkedően társadalomformáló intézmény. Budapest és a vidéki városok megszámlálhatatlan kávéháza a vallások, a kultúrák, a nemzetiségek, a társadalmi osztályok, így a legkülönbözőbb emberek találkozóhelye. A városi ember második otthona, érdek- és értékcsoportok fóruma, kultúrát teremtő alkotótér volt egykor. Ezt a feladatot kell ellátnia a napjainkban újjáéledő kávéházi kultúra szereplőinek ma is. Budapestnek jó kávéházak kellenek.
Főmenü:
2.1.1 Európa
2.1.2 Magyarország
