Koffein 2007.06.18.

Kávé és géntechnológia

A kávé minőségét sokféle tényező befolyásolja. Ezek közül az egyik a kávénövény fajtája, hiszen a legjobb feltételek mellett termesztett Robusta minősége is alatta marad egy Arabicáénak. Egy másik fontos "összetevő" az ember. Termeszthetjük mi a világ legjobb fajta kávéját, ha a szüretelés nem a kellő időben történik, vagy a feldolgozás során nem szakszerűen, nem a kellő figyelemmel járnak el, a csészénkbe kerülő "végeredmény" nem lehet a legjobb minőségű.


A kávétermesztőknek figyelniük kell az összes körülményre, a napsütésre, a csapadék mennyiségére, a talaj összetételére, mert mindezekkel a kávéjuk minőségét javíthatják. Vannak azonban, akik más technikákat is bevetnek a kávé minőségének javítása, és nem mellékesen a profit növelése érdekében. A géntechnológiát.

A gének nemcsak a kávénövény ellenállóképességét befolyásolják, de annak érzékszervi tulajdonságait és a termés mennyiségét is meghatározzák.
Tudomásunk szerint a kávénövényen a legelső géntechnikai kutatásokat a Nestlé cég végezte Franciaországban és francia Guayanán.

Elmondásuk szerint megpróbálták a lehető legkisebb mértékben módosítani a növények genetikai szerkezetét. A Bacillus Turigensissel, ezzel az ültetvényeken komoly károkat okozó baktériummal szembeni rezisztenciáért felelős gént próbálják elkülöníteni. Nem tudni, hogy a kutatások hoztak-e már konkrét eredményt.

Érkeznek hírek más bonyolult kutatásokról is, melyeket egy teljesen koffeinmentes szemeket termő kávé létrehozása érdekében végeznek az USA-ban.

Hawaii szigetén egy másik kísérlet keretében egyszerű, minden növényben megtalálható hormonok segítségével próbálnak olyan kávénövényt előállítani amely gyorsabban növekszik, és csaknem folyamatosan terem.
Hogy léteznek-e már ezek a növények, az számunkra egyelőre titok.

Sokan azonban elzárkóznak a géntechnológia alkalmazásától. A termékenységet, ellenállóképességet befolyásoló változtatások valószínűleg a minőségre is hatással vannak, és azt nem pozitív irányban módosítják.

A Robustának 22 kromoszómája van, az Arabicának 43. Keresztezni őket olyan lenne, mint kombinálni egy majmot egy oroszlánnal. Mégis felvetődött már ez az ötlet, és elméletileg nem lehetetlen az új fajtát létrehozni.

Léteznek olyan kémiai anyagok, melyek segítségével a Robusta kromoszómáinak száma megduplázható. A duplázás után már lehetne kísérletezni a hibridizációval. Az így létrejövő hibrid azonban valószínűleg önálló szaporodásra képtelen lenne. Ez a lehetőség tehát tudományosan érdekes lehet, de gazdaságossági okokból egyelőre használhatatlan.

Láthatjuk, hogy a géntechnológia, a génmanipuláció nem kerüli el a kávéültetvényeket sem, bár sokan úgy tartják: a világon olyan sok jó Arabica van, miért kellene ezek tulajdonságait nekünk megváltoztatni?

H i r d e t é s

pannonkave.hu kávékóstoló banner kép

Kávéházak magazin

B-opció válságban magyar módra cikk borítóképe
B-opció válságban magyar módra

A turizmus és vendéglátás volt az első szektor, mely megérezte a COVID-19 új koronavírus járvány terjedését lassító védelmi és korlátozó intézkedések hatását, a fogyasztói kör elmaradásából adódó bevételkiesést, ám talán pont ezért, itt indultak el az első kreatív és alternatív megoldások is, hogy miként tudják túlélni ezt a válságos helyzetet. Lássunk pár példát, kinél mi a B-opció.

Café Magyarország 2020.04.08.
Kopi Luwak: Exkluzív és méregdrága a cibetmacska ürüléke cikk borítóképe
Kopi Luwak: Exkluzív és méregdrága a cibetmacska ürüléke

Egy kávé, melyből egy csészényi adag körülbelül 10 ezer forintot kóstál, kilogrammonkénti ára pedig nagyjából vetekszik a szarvasgombáéval. Ez a kivételes gasztronómiai különlegesség bizony nem a kotyogósba való… de valójában mekkora árat fizetünk érte?

Kávé akadémia 2020.03.20.