7.3.2 A hagyományos kávégépek

A krémkávé előállítására alkalmas kávégépek az 1938-as feltalálás óta jelentős fejlődésen mentek át. Az 1960-as évekig a rugós csaptelepes, ún. pisztonos kávégépek működtek világszerte. Ebben az időben kávé készítésekor az átpréseléshez szükséges nyomást még emberi erővel állították elő.


Ennél a technológiánál a kávékészítő egy erőkar segítségével összenyomja a csaptelepbe épített rugót, majd a kar elengedésekor a rugó visszatér nyugalmi állapotába. Ekkor a rugó dugattyúként működik, és 9 bar nyomással átpréseli a vizet az őrleményen. Minden feladatot a kezelő végez el, csupán a kazán fűtéséhez szükséges energia. A rugós csaptelep látványosan képvisel egy stílust, a gyakorlott kezelő ugyanolyan jó minőségű espressót tud vele főzni, mint a modernebb gépekkel.

Félautomatának nevezzük azokat a kávégépeket, amelyeknél a vizet nem kézi erő nyomja át az őrleményen. Ezeknél a gépeknél a kávékészítés a szűrőtartó felhelyezése után egy tekerőkar, kapcsoló, vagy gomb aktiválásával történik. Ekkor a nyomásfokozó pumpa állítja elő az átpréseléshez szükséges nyomást. Az őrleményen átfolyó víz mennyiségét a kezelő szabályozza. Az első ilyen kávégépet 1961-ben jelentették meg, ez volt a Faema E-61 Legend.

A félautomata gépek csaptelepei általában mágnesszelepesek, melyeket gombnyomásra aktiválhat a kezelő. Létezik azonban olyan nyomásfokozóval működtetett csaptelep, amelyet nem gombnyomással, hanem egy kis karral, un. billenőkarral aktiválhatunk. Ez is félautomata megoldás. Nem keverendő a rugós csapteleppel.

A programozható félautomata kávégépek esetében már programozható az átfolyó víz mennyisége. Programozással több gombhoz rendelhető különböző kávéitaloknak megfelelő vízmennyiség.

Főmenü:

  • 7.3.1 Az espresso-technológia története
  • 7.3.3 A félautomata kávégépek főbb paraméterei
  • 7.3.4 Az espresso technológia működése
  • 7.3.5 Az espresso aranyszabályai
  • 7.3.6 Az automata kávégépek

  • H i r d e t é s

    pannonkave.hu kávékóstoló banner kép

    Kávéházi akadémia

    Kopi Luwak: Exkluzív és méregdrága a cibetmacska ürüléke cikk borítóképe
    Kopi Luwak: Exkluzív és méregdrága a cibetmacska ürüléke

    Egy kávé, melyből egy csészényi adag körülbelül 10 ezer forintot kóstál, kilogrammonkénti ára pedig nagyjából vetekszik a szarvasgombáéval. Ez a kivételes gasztronómiai különlegesség bizony nem a kotyogósba való… de valójában mekkora árat fizetünk érte?

    Tejet a kávéba. Na de milyet? cikk borítóképe
    Tejet a kávéba. Na de milyet?

    A magyar kávékultúrában igen elterjedt az ital tejjel való fogyasztása. Hogy miért? Véleményem szerint leginkább a kávé savasságát és kesernyés aromáját kívánjuk így kompenzálni. Ahogyan korábban a cukorral kapcsolatban, úgy itt is megjegyezném: a jó minőségű kávé feketén is kitűnő! Ha ennek ellenére sem tudod elképzelni kedvenc frissítődet „feljavítás” nélkül, itt van néhány jó tanács a tökéletes íz (és állag) eléréséhez.

    Arabica és robusta – a két vetélytárs?! cikk borítóképe
    Arabica és robusta – a két vetélytárs?!

    Meglepő módon (tudomásunk szerint) nagyjából százféle kávénövény létezik, mi mégis csupán háromnak fogyasztjuk a termését. A coffee liberica rendkívül ritka, így igen csekély mennyiségben kerül csak kereskedelmi forgalomba. A világ kávétermésének mindössze 2-3%-át jelenti. A csomagolások hátoldalán található leírásokat böngészve nagy valószínűséggel az arabica és/vagy a robusta kifejezésekkel találkozol. Te tudod, hogy pontosan mit takarnak ezek az elnevezések? (x)