4.3 A kávé művelés

A világ kávétermelése csak 20%-ban származik nagy ültetvényekről. A fennmaradó 80% átlagosan 5 hektár alapterületű földekről származik. Ezeket a birtokokat világszerte 10 millió kistermelő és családja műveli. Egy ilyen család kávéból származó éves bevétele 100-500$.


A kávé termelése több ok miatt fluktuál. Amennyiben emelkedik a kávé világpiaci ára, a következő években nőnek a mezőgazdasági befektetések, és növekszik a termelés. A kínálat növekedésének eredménye az árak csökkenése lesz. Az alacsony bevételek miatt visszaesik a termelés, ami magasabb árakat generál. A piaci mechanizmusokon túl fluktuációt okoz a növény ciklikus gyümölcshozó természete és az éghajlati változások.

Az ültetvényeket alapvetően megkülönbözteti, hogy alkalmaznak-e árnyékoló fákat, vagy sem. Ha nem alkalmaznak árnyékoló fákat, a kávécserjék sűrűbben ültethetők, nagyobb lesz a hektáronkénti hozam. Ha viszont árnyékolt az ültetvény, kevesebb trágyázás, permetezés, öntözés, gyomtalanítás szükséges. Általánosan igaz, hogy a magasabb szintű technológia az ökostruktúra egyszerűsödéséhez vezet.

Az egyes művelési módok között nem éles a határ. Vannak átmenetek, és mindegyik típus országonként más, ahogyan mások a hagyományok, és a haszonnövények Etiópiában és Mexikóban.

Az egyes ültetvények összehasonlítására alkalmas számok: a fák száma hektáronként (fa/ha), az éves gyümölcshozam kilogrammja hektáronként (kg/ha) vagy az éves gyümölcshozam zsákban számítva hektáronként (zsák/ha).

Egy vegyes művelésű hagyományos kávékert fáinak sűrűsége 1000-1800 fa/ha. A hozam 5 zsák/ha, vagy 300 kg/ha. Ennél valamivel több lehet egy erdei művelésű ültetvény hozama: 400-500 kg/ha. Egy napos ültetvényen a fák száma több mint 4-5000 hektáronként. A legsűrűbb ültetvények Brazíliában vannak: 20.000 fa/ha. Ezek hozama a technológiai fejlettség szintjétől függ, de a kávékertek hozamának 5-10-szerese.

További almenük:

4.3.1. A csíráztatás, a csemeték
4.3.4. Művelési módok
4.3.5 Növényvédelem

Főmenü:

  • 4.1 A kávé környezete
  • 4.2 A kávé növény
  • 4.4 Kávé szüretelés
  • 4.5 Kávé feldolgozás

  • H i r d e t é s

    pannonkave.hu kávékóstoló banner kép

    Kávéházi akadémia

    Kopi Luwak: Exkluzív és méregdrága a cibetmacska ürüléke cikk borítóképe
    Kopi Luwak: Exkluzív és méregdrága a cibetmacska ürüléke

    Egy kávé, melyből egy csészényi adag körülbelül 10 ezer forintot kóstál, kilogrammonkénti ára pedig nagyjából vetekszik a szarvasgombáéval. Ez a kivételes gasztronómiai különlegesség bizony nem a kotyogósba való… de valójában mekkora árat fizetünk érte?

    Tejet a kávéba. Na de milyet? cikk borítóképe
    Tejet a kávéba. Na de milyet?

    A magyar kávékultúrában igen elterjedt az ital tejjel való fogyasztása. Hogy miért? Véleményem szerint leginkább a kávé savasságát és kesernyés aromáját kívánjuk így kompenzálni. Ahogyan korábban a cukorral kapcsolatban, úgy itt is megjegyezném: a jó minőségű kávé feketén is kitűnő! Ha ennek ellenére sem tudod elképzelni kedvenc frissítődet „feljavítás” nélkül, itt van néhány jó tanács a tökéletes íz (és állag) eléréséhez.

    Arabica és robusta – a két vetélytárs?! cikk borítóképe
    Arabica és robusta – a két vetélytárs?!

    Meglepő módon (tudomásunk szerint) nagyjából százféle kávénövény létezik, mi mégis csupán háromnak fogyasztjuk a termését. A coffee liberica rendkívül ritka, így igen csekély mennyiségben kerül csak kereskedelmi forgalomba. A világ kávétermésének mindössze 2-3%-át jelenti. A csomagolások hátoldalán található leírásokat böngészve nagy valószínűséggel az arabica és/vagy a robusta kifejezésekkel találkozol. Te tudod, hogy pontosan mit takarnak ezek az elnevezések? (x)