A világ kávétermesztésébe négy kávéfajt vontak be, de ezek közül kettőnek van kiemelkedő szerepe. Növénytanilag a kávé besorolása a következő:
Ha tovább bontjuk, akkor négy kávéfajt nevezhetünk meg:
1. Coffea arabica
2. Coffea canephora
3. Coffea liberica
4. (Coffea excelsa,)
A világ kávétermesztésének a coffea arabica teszi ki a kétharmadát. Egyharmadát a canephora, elterjedtebb nevén robuszta, mely elnevezés a faj ellenállóképességére, és a környezettel szembeni igénytelenségére utal. A belőle készült kávé szintén "robusztus", markáns ízvilágú, testes, magas koffeintartalmú, enyhén fémes ízű.
A coffea liberica és az excelsa részesedése a világkereskedelemben mindössze 1 %. A fentiek kávéfajok, melyekből sok különböző fajtát nemesítettek.
H i r d e t é s
Egy kávé, melyből egy csészényi adag körülbelül 10 ezer forintot kóstál, kilogrammonkénti ára pedig nagyjából vetekszik a szarvasgombáéval. Ez a kivételes gasztronómiai különlegesség bizony nem a kotyogósba való… de valójában mekkora árat fizetünk érte?
A magyar kávékultúrában igen elterjedt az ital tejjel való fogyasztása. Hogy miért? Véleményem szerint leginkább a kávé savasságát és kesernyés aromáját kívánjuk így kompenzálni. Ahogyan korábban a cukorral kapcsolatban, úgy itt is megjegyezném: a jó minőségű kávé feketén is kitűnő! Ha ennek ellenére sem tudod elképzelni kedvenc frissítődet „feljavítás” nélkül, itt van néhány jó tanács a tökéletes íz (és állag) eléréséhez.
Meglepő módon (tudomásunk szerint) nagyjából százféle kávénövény létezik, mi mégis csupán háromnak fogyasztjuk a termését. A coffee liberica rendkívül ritka, így igen csekély mennyiségben kerül csak kereskedelmi forgalomba. A világ kávétermésének mindössze 2-3%-át jelenti. A csomagolások hátoldalán található leírásokat böngészve nagy valószínűséggel az arabica és/vagy a robusta kifejezésekkel találkozol. Te tudod, hogy pontosan mit takarnak ezek az elnevezések? (x)
