Kockás terítő 2008.09.23.
Érdemes néha a távolról jött ember szimatára hagyatkozni. Szórakozóhelyek, kávézók, éttermek tekintetében a hazánkban élő külföldiek internetes adatbázisai egész jó kiindulópontot jelentenek.

De akár a legújabb gasztrotrendeket kívánjuk kifürkészni, akár csak megbízható színvonalú, bejáratott helyeket keresünk, bátran hagyatkozhatunk a turisták ajánlásaira is: a külföldiek jellemzően válogatósabbak, s a pletykák is gyorsabban terjednek köztük, hiszen jobban rászorulnak a személyes ajánlásokra.

A turisták által "Chain Bar"-ként emlegetett Lánchíd Söröző ízig-vérig budapesti, jórészt mégis a kifinomult ízlésű külföldi vendégeknek köszönheti sokéves sikerét. Műfajában csaknem páratlan, amolyan magyaros "pub". (Nevezhetnénk sörözőnek is, ha a kifejezés nem volna az igénytelenség szinonimája.)

A Lánchíd azonban igényes - otthonosságával és állandóságával valójában kávézóbb sok kávézónál. Minden mindennel összhangban van, a hely tökéletesen harmonikus, ahogy, vélhetően, "testet öltött szelleme", a törzsvendégek közt kifinomult zenei ízléséről és humoráról ismert Robi főnök úr személyisége is. A kiszolgálás mindig könynyed és készséges, a vendégek úgy üldögélnek, mintha még az otthoni papucsukból sem léptek volna ki. Évek óta ugyanaz a piros kockás terítő, a zsúfolásig pakolt falakon ugyanazok a régi fényképek, békebeli hirdetések, a hangszórókban szolid rock és dzsessz. Nyerő összeállításon nem is szabad változtatni.

  • Jelen cikkünket a Heti Válasz 8. évfolyamának 38. számában találja.

  • További cikkeinket a Heti Válasz Életstílus rovatában tekintheti meg.