Tartalomjegyzék:


Teaház és kávéház
Biztos vagyok benne, hogy az első kávéházak hasonló mértékben mutattak különbözőségeket, mint a mai teaházak, és az is biztos, hogy ezek különböző fejlődésen mennek majd keresztül. A kávéházak forrongó, pezsgő világa, és a teaházak nyugodt, átszellemült hangulata más-más okból jött divatba.

A kávéházak térnyerése az utóbbi években szemmel láthatóan gyorsul. Ez a vendéglátás egészére nézve azért örvendetes tény, mert ez az egységtípus kultúrahordozó funkcióval is bír. Ennek a funkciónak a termelési és értékesítési tevékenységre gyakorolt jó hatása az, hogy bizalmat ébreszt és fesztelenebb fogyasztásra ösztönöz, továbbá segíti a vendéglátás nagyobb elismertségét. Elmondható, hogy minden harmadik-negyedik kávéház rendelkezik azzal a sajátos varázzsal, hangulati többlettel, ami a kávéházi üzletkört a többitől még inkább megkülönbözteti. Észre kell venni azonban, hogy a teaházaknak szintén majd mindegyike rendelkezik ezzel a kultúraformáló erővel. Érdemes tehát valamilyen párhuzamot vonva szemügyre venni ezt a két típust.

A kávé és a tea mint meleg italok, sajátos jelleggel bírnak. Mindkettő évezredes kultúrtörténettel rendelkezik. Hasonló korban kerültek Európába, mégis más fogyasztási kultúra épült köréjük. Voltak próbálkozások a 19. századi Magyarországon teaházak nyitására, de keresletet csak a divat hozott létre, ami idővel megszűnt és vele együtt az üzletek is. A tea az otthonok italaként lett ismert, az angol minta szerinti fogyasztás terjedt el.

Azonos tehát a két termék kifinomult volta. Nem meglepőek tehát a fogyasztás hasonlóan kifinomult helyei sem. A különbségek azonban számunkra sokkal érdekesebbek. Jellemzően más például az elkészítés módja. Ha nem is jellemzően, de mások az élettani hatások, ebből fakadóan pedig a fogyasztás módja és ideje. A termék által "hozott" kulturális többletet (a tea esetében pl. a japán, vagy a kínai díszleteket, szokásokat) máshogy adoptálták a magyar viszonyok. És nem utolsó sorban - a teaházakkal szemben - a kávéházak profiljának a kiforráshoz rendelkezésre állt úgy háromszáz év.

A klasszikus kávéház jellemzően a café-restaurant örököse. Melegkonyhás, első vagy második kategóriás vendéglátóhely széles és minőségi italkínálattal, jellemzően meleg italokkal, hosszú nyitva tartás mellett. A divatos kávéház inkább a bárokkal és a borozókkal rokon, bisztró ételekkel, vagy azok nélkül, éjszakába nyúló szórakozási lehetőségeket nyújt.

Budapest belvárosában hozzávetőlegesen tíz teaház található. Közös bennük, hogy mindegyik folytat kiskereskedelmi, némelyik nagykereskedelmi tevékenységet is. A teaválaszték kizárólag szálas teából és néhány, a teához hasonlóan elkészíthető főzetből áll. A teák két fő csoportba sorolhatóak. Vannak egyrészt a natúr, zöld, fekete és sárga teák, másrészt az ízesítettek, mely utóbbiak mindig egy-egy közepes kínai fekete, illetve zöld tea alapból készülnek.

A kínálat kialakításakor szempont lehet az európai, ízesített teákat kedvelők, vagy a keleti, natúr ízvilágot tükröző teák kedvelőinek a megcélzása. Ez nagyon fontos tényező, ugyanis egy teaház arculatában sokkal szorosabb a mögöttes hitvallás és a termék kapcsolata, mint egy kávéház esetében. Ilyen módon a teaház a hagyományos értékesítéssel működő kávémérésekhez hasonlítható, amelyek egyelőre hasonlóképpen kis számban működnek.

Maga a vállalkozás tehát minden esetben komolyan kidolgozott arculattal rendelkezik. A formai elemek és a filozófia egységenként más-más fejezetet emel ki a tea több ezer éves történetéből. A tea Amszterdamon keresztül került Európába a 16-17. században. Innen került angol és német területre. A kor másik európaiak által felfedezett haszonnövénye a kávé volt. Érdekesség, hogy Angliában ma azért van hagyománya a teának és nem a kávénak, mert a Kelet Indiai Társaság piaci előnyök érdekében stratégiát váltott, és a teabehozatalra helyezte a hangsúlyt. Az ennek hatására kialakult teahagyomány határozza meg a teaházak egy részét.

A másik vonal a Kelet. Ez a tradíció sokkal vegyesebb. Az egyik üzletben a japán letisztultságon, a másikban a kínai fogyasztáson van a hangsúly, a harmadik a teát helyezi a középpontba, a környezet csupán stilizált. Ide sorolom az ezoterikus stílusú üzleteket is. Talán ebből fakad, hogy a munkaerő kiválasztásánál sokkal inkább az emberi kvalitások, és persze az ízérzék, mintsem a szakmai tudás nyom a latban. Az üzletekben otthonos, közvetlen hangulat tapasztalható. Jellemző a törzsvendégkör. A vendégek vegyesen kerülnek ki a társadalom módosabb rétegeiből. Az átlagos vendégtartózkodási idő egy- másfél óra. Az átlagfogyasztás fejenként egy kanna tea, esetenként süteménnyel.

A vállalkozás szempontjából meghatározó, hogy milyen beszerzési forrásokból dolgozik. Európán belül Németországból lehet a legolcsóbban teához jutni. Hamburgban a tea keletről érkezik, így ott komoly nagykereskedések működnek, azonban 42,5%-os importvám sújtja az innen történő beszerzést. Nem kell viszont a minőség vizsgálatával foglalkozni, mivel a német szabályozás e tekintetben sokkalta szigorúbb a miénknél. A keleti fejlődő országokkal kialakított kapcsolatok azonban a munkafolyamatok bővülését jelentik. Szerephez jut a teakóstolás, de nemcsak a választékkialakítás, hanem a minőségi átvétel folyamán is. Ebben az esetben a munkatársak felvételekor meghatározó az ízérzék.

Biztos vagyok benne, hogy az első kávéházak hasonló mértékben mutattak különbözőségeket, mint a mai teaházak, és az is biztos, hogy ezek különböző fejlődésen mennek majd keresztül. A kávéházak forrongó, pezsgő világa, és a teaházak nyugodt átszellemült hangulata másért-másért jött divatba. Ma Magyarországon a kávéház nyílt társadalom, a café szubkulturális közeg, a teaház pedig otthon. Otthonos közeg, meleg kiszolgálás, szertartásos fogyasztás. Ez emeli fel a teaházat, és ennek a közvetlen családiassága húzza le kávézóvá a kávéházat.

A jövő tekintetében bizakodó vagyok. Arányaiknak megfelelően dinamikus növekedést várhatunk mindkét profiltól. Nemcsak a divat szele fújja a vitorlájuk, hanem a városi emberek átalakuló életformája is. A kávéházak számában már két éve észlelhető a határozott növekedés. Ami robbanásszerűen hathat a jövőben a magyar teakultúrára, az a keleti kapcsolatokra építő nagykereskedők megjelenése, illetve az Uniós csatlakozással az importvám mértékének csökkenése. A lassú, de biztos növekedést pedig a teaházi vendégek számának a növekedése biztosítja.

O. G.