Tartalomjegyzék:


4.2 A kávé növény
A kávénövény évelő, örökzöld cserje, a Rubiales rendjéből. A függőleges törzsön elsődleges, másodlagos, és harmadlagos vízszintes kapcsolódású ágak vannak. Két fő fajt termesztenek világszerte. A kávénövény, ha nem metszik, 10 méter magasra is megnő, a kávétermelő országokban azonban csak a szüreteléshez megfelelő magasságra engedik nőni.

Az arabika néven közismert kávéfaj, a Coffea arabica, a világ kávétermelésének hozzávetőlegesen kétharmadát teszi ki. A robusztaként ismert kávé, a Coffea canephora faj fajtái "robusztusabb" alacsonyabb, igénytelenebb növények. A robuszta terméséből készített kávék íze egyszerűbb, néha földes, fémes, koffeintartalma magasabb.

A kávécserjének sötétzöld, fényes és viszkózus, elliptikus alakú levelei vannak. A világ nagy részén a kávénövény jelentős oxigénforrássá vált. Minden hektár 86 lb (kb 40 kg) oxigént termel naponta, ami fele az esőerdők teljesítményének hasonló területen.

A levelek tövében fejlődő bimbókból fehér színű, jázmin illatú virágok nyílnak. A kávéfa jellemzője, hogy ágain egyszerre láthatók bimbók, virágok, éretlen és érett termések.

A kávé gyümölcs a kávécseresznye. Az éretlen gyümölcsök először zöld, majd sárgás színűek, a teljesen érett gyümölcs élénk vagy sötétpiros.

Egy arabika kávécserje egy év alatt átlagosan 5 kg gyümölcsöt terem, melyből 1 kg zöldkávé nyerhető.