Tartalomjegyzék:


3.3.3. A new yorki kávétőzsde 2.
Kávé akadémia A termelő, mikor elad két egység kávét, ugyanabban az időben vételi szándékát is jelzi két egység kávéra, megtartva ezzel a termelt mennyiséget. A vásárló ugyanakkor, amikor vásárolt két egységet, ugyanannyiért el is ad, megtartva ezzel a 75, 000 dollárt és a nettó 0 kávémennyiséget.

Ezen a ponton senki nem nyert, senki sem veszített semmit. A termelő eladta a sajátját és megvette valaki másét ugyanannyiért. A vásárló (pörkölő, vagy importőr) eladott egy keveset, és visszavásárolt egy annak megfelelő mennyiséget. Miért jelennek meg ezek a fordított üzletek, ha a termelő elsősorban pénzt akar, és a vásárlónak nemigen van eladni való kávéja?

Vegyük újra a fent említett első helyzetet. Július másodiki fagy, 150 cent/lb-os ár. A termelő jól is jár, meg nem is (lényegében sehogy). A példa szerint elveszíti a 37.500 dollárt, de mivel egy másik ügyletben ugyanekkora volumenre vevő volt, a teljes vesztesége 0. Az importőr örül a 37,500 $-os bevételének, de eladóként ugyanennyit vesztett, így a teljes bevétele 0. Ugyanez a példa eljátszható a második esetben, a túltermeléses, alacsony áras példában is. A piac változásai sem a termelő sem a vásárló félre nem voltak hatással.

Amikor a termelő megfelelőnek érzi az időpontot, értékesítheti a további két egységet, az importőr pedig nem adhat el annyi kávét, hogy ne maradjon neki extra két egység az értékesítéshez. A további ügyletek a készpénzes piacon történnek.

Főmenü:

  • 3.3.1. A zöldkávé osztályozása
  • 3.3.3. A New York-i kávétőzsde 1.