Tartalomjegyzék:


2.3.3.1. A török-arab kávékultúra
Kávé akadémia Mivel az iszlám követői számára tiltott az alkohol fogyasztása, serkentő hatású italként a kávé könnyen vált az "iszlám világ borává". Az arabok kávéitalának elterjesztésében mohamedán zarándokok, beduin kereskedők és a terjeszkedő török birodalom katonái játszottak nagy szerepet.

Nyugat - Európába a kávé a velencei és holland kereskedők által jutott el, azonban ugyanebben az időben Közép- és Dél-Európa a török hódítók "segítségével" ismerkedett meg a fekete levessel. Hazánkban "csak" 150 évig, de tőlünk délebbre jóval tovább érvényesült a török kultúra hatása.

Ez leginkább a görögökre igaz, akik bármennyire is feszült viszonyban legyenek keleti szomszédjukkal, a kávézás módját, ezzel kapcsolatos szokásaikat tőlük örökölték és ezt az örökséget hangolták európaivá.

Az arab-török kávézók a hagyományos társadalmak rendjét tükrözik – ezeken a helyeken csak férfiak találkoznak. Ugyanakkor a kávézás élményéhez és a kávés helyekhez kötődnek a nem hivatalos, informális összejövetelek, beszélgetések és tanácskozások, melyek ellen a feudális és vallási vezetők gyakran léptek fel szóban és tettben egyaránt.

A kávé készítése ősi tradíciókra épül. Ez a metódus lényegében mit sem változott az utóbbi fél évezred alatt. Ennek az egyszerű technológiának változatlansága három okból következik. Először is a Közel-Keleten a sivatag homokja komoly akadályt jelentett a technikai civilizáció fejlődésének. Másodsorban a vándorló életmódból fakadóan igény volt a praktikus, könnyen szállítható eszközökre. Végül ki kell emelni a mohamedán világ hagyománytiszteletét.

E kávékultúra legjellemzőbb itala, az általunk török kávé néven ismert, a kávéaljjal (lényagéban egyfajta zaccal) együtt felszolgált karakteres ízű sűrű ital.