A Kávé története Számos feltételezés létezik a kávé eredetével kapcsolatosan. Az egyik legenda egy kecskepásztorhoz kötődik. Egy másik legenda szerint Gábriel arkangyal adta a kávét Mohamednek. Egy harmadik történet szerint egy száműzött szufi bölcs talált rá a kávécserjére, melynek gyümölcse megmentette őt és tanítványait az éhhaláltól.
E legendák közül természetesen egyik sem bizonyított. Valószínűsíthetően a kávéital elterjedése folyamán jöttek létre, elősegítve az új itallal való megbarátkozást.
Már a korabeli arab történetírók is tisztában voltak vele, hogy a kávé eredetéről való tudásuk csupán a tizenötödik század közepéig nyúlik vissza, korábbról semmilyen történelmileg hiteles, megbízható írott információ nincs. Ennek köszönhető a kávé eredetét taglaló legendák népszerűsége, elterjedtsége.
További almenük:
1.1.1 Káldi
1.1.2 Gábriel arkangyal
1.1.3 Szufik
Káldi, a kecskepásztor legendája, amit a tizenhetedik századi európai írók oly szívesen idéznek, bizonytalan eredetű. Legyen bár arab, vagy nyugati eredetű, az biztos, hogy a kávéról író araboktól nem maradt ránk egy ilyen fajta történet sem. Salamon és Gábriel arkangyal legendája Abu al-Tayyib-tól származik.
A legendák mögött van két olyan biztos pont, amelyet tényként kezelhetünk. Először is a kávéfogyasztás majdnem mindig Jemenig követhető vissza. Másodszor, a történetek legtöbbjében szerepel egy vagy több férfi, aki, akik valamely misztikus szufi rend tagjai, melyben az istentiszteletek eszközeként a kávé hamar fontos szerephez jutott.
H i r d e t é s
Egy kávé, melyből egy csészényi adag körülbelül 10 ezer forintot kóstál, kilogrammonkénti ára pedig nagyjából vetekszik a szarvasgombáéval. Ez a kivételes gasztronómiai különlegesség bizony nem a kotyogósba való… de valójában mekkora árat fizetünk érte?
A magyar kávékultúrában igen elterjedt az ital tejjel való fogyasztása. Hogy miért? Véleményem szerint leginkább a kávé savasságát és kesernyés aromáját kívánjuk így kompenzálni. Ahogyan korábban a cukorral kapcsolatban, úgy itt is megjegyezném: a jó minőségű kávé feketén is kitűnő! Ha ennek ellenére sem tudod elképzelni kedvenc frissítődet „feljavítás” nélkül, itt van néhány jó tanács a tökéletes íz (és állag) eléréséhez.
Meglepő módon (tudomásunk szerint) nagyjából százféle kávénövény létezik, mi mégis csupán háromnak fogyasztjuk a termését. A coffee liberica rendkívül ritka, így igen csekély mennyiségben kerül csak kereskedelmi forgalomba. A világ kávétermésének mindössze 2-3%-át jelenti. A csomagolások hátoldalán található leírásokat böngészve nagy valószínűséggel az arabica és/vagy a robusta kifejezésekkel találkozol. Te tudod, hogy pontosan mit takarnak ezek az elnevezések? (x)
