Kávéházi magazin

Megkezdődött a New York kávéház bebútorozása. Az eddigiek láttán borítékolható, hogy a megnyitó után fellángol a vita múltról, stílusról, ízlésről. A kávéházba szögletes, krómacélvázas üvegbútorokat terveznek és az első modern asztalok és székek megérkeztek Olaszországból Budapestre.
2006.03.27.
Lassan elkészül a New York Kávéház és a palota. Csordás Lajos a Népszabadságtól kifaggatta a kávéház vezető tervezőjét, Benyó Lászlót. A kávéház belsőépítészeti munkáit többnyire olasz mesterek és művezetők végzik. Már az utolsó leveleket aranyozták a stukkón.
2006.03.08.
Megmérkőzhet-e 20 századfordulós kávéház 2005 decemberében? Kihívhatja-e az Abbázia a New Yorkot és dobhat-e fricskát az Emke a másik kettő felé? A válaszunk: igen. Feltéve, hogy Saly Noémi a közelben van. Rajthoz állt a húsz legjobb. Abbázia, Berger, Helvetia, Belvárosi, Club és még sok-sok ismerősen csengő név. Ott volt a New York, és vele szemben az Emke.
2005.12.13.
Saly Noémi irodalomtörténész vállalkozott arra, hogy eloszlassa a bennünk élő mítoszokat a régmúlt kávéházaival kapcsolatban. Csakis az igazat, a színtiszta igazat mondja. Na persze, az is elég meredek. A Századelő kávéházainak nagy versenyére hívjuk meg önöket. Hajrá Abbázia! Gyerünk Japán!
2005.12.05.
Természetesen a festőknek, szobrászoknak is megvoltak a maguk kedvenc törzshelyei. A legfontosabb művészkávéház a század elején a Baross és az Abbazia, majd ez után a Japán volt. A művészek átköltözését mulatságos affér előzte meg:
2005.08.22.
Kávéház anno
A századelő egyik leghíresebb operett-slágerében könyörög a férj egy kis kimenőért, s tervezi, mit kezd majd a szabadsággal: "az egyik kocsmából a másik kocsmába, törzskávéházamból zenés kávéházba…" A New Yorkba sok zeneszerző is járt, elsősorban persze a könnyű műfaj képviselői.
2005.08.04.
Kávéház anno
Mi volt az üzlet abban, hogy ezt a gyakran fizetésképtelen művésznépséget a tenyerükön hordozták? Egy bölcs öreg kávéstól származik a magyarázat: ahová ezek járnak, oda járnak a szép nők, s ahová a szép nők járnak, oda járnak a gazdag férfiak…
2005.07.25.
Kávéház Anno
Az 1908-ban alapított folyóirat forradalmasította a magyar irodalmat. Nevében is jelezte, honnan veszi a példát, ám szerkesztőinek sikerült ötvözni az európai irodalom hagyományait és legújabb irányzatait a magyar hagyományokkal és törekvésekkel.
2005.07.11.
Az első olyan magyar irodalmi lap, amelyet főszerkesztője szerint is "kávéházban írtak és kávéházban olvastak", A Hét címet viselte. 1890-től 1924-ig jelent meg, az új szellemű polgári olvasóközönség – köztük a női olvasók – ízléséhez igazodva, ám ugyanakkor azt az ízlést hatékonyan alakítva, fejlesztve is.
2005.06.27.
Magyarországon az írók, költők a 18. században – csakúgy, mint Európában mindenütt – még főként szalonokban találkoztak egymással és olvasóikkal, mecénásaikkal. Az irodalom polgárosodása, demokratizálódása a 19. században kezdődik.
2005.06.13.
Az első magyar sakkegyesület a hagyomány szerint a Wurm kávéházban alakult 1839-ben, ám erről nem maradt írott dokumentum: a megalakulás hivatalos évének 1864-et tekintik.
2005.06.06.
A kávésok már a 19. századra kivívták azt a jogukat, hogy ők (és csak ők) állíthassanak üzletükbe biliárdasztalt. A klasszikus kávéscégéreken a kanna, findzsa vagy pohár mellett sokáig ott szerepelt a két dákó és a három biliárdgolyó.
2005.04.13.
A kávéházban az újságolvasás szolgált a legkézenfekvőbb módon a beszélgetések kiindulópontjául. A "mit szól hozzá, hogy..." varázsige minden korban és körben hatékony. A pesti kávésok már a 18. század végén gondoskodtak olvasnivalóról.
2005.04.13.
A kávénak a régi Budapesten két alapváltozata létezett: a fekete és a fehér, vagyis a világos tejeskávé. A kettő közti átmenet a tej arányának függvényében (fél)barnának minősült. Mivel a tejeskávét akkoriban még Európa-szerte tehéntől származó, igazi tejjel készítették, lehetett rajta föl – aki nem szerette, az szűrve kérte.
2005.04.13.
A kávéházak épületen belüli elhelyezkedésére, méretezésére Budapesten 1884-ben hoznak először szabályrendeletet, amikor is előírják, hogy a vendégtérnek az utca szintjén kell lennie és minimális alapterületét 150 m2-ben állapítják meg.
2005.04.13.
A kávéházak eleinte valamilyen meglévő épületben létesültek: fogadók földszintjének egy részét alakították át erre a célra (ha egyáltalán szükség volt bármiféle átalakításra), vagy pedig egyszerűen egy városi házban, eredetileg boltnak, netán lakószobának tervezett helyiségekben kaptak helyet.
2005.04.13.
A régi európai kávéházakat három típusba sorolhatjuk: a török a kávéhoz a dohány – és a kábítószerek – élvezetét kapcsolta, vagyis egyben "pipásház" volt; az olasz típust a különféle szerencsejátékok jelenléte fémjelezte, ez a "játékosház"; a német típus pedig békés társalgásra, újságolvasásra adott lehetőséget: "beszélgetőház".
2005.04.13.
Kávéház anno
A kávéház a férfiaké? És mi van akkor, ha egy asszony a kávéházban szül? Vagy ha csapatostul ellepi a New Yorkot az asszonynép és nagyobbacska gyermekeik már az asztalok körül rohangálnak? Mit tesz ilyenkor a férfi? Tudjon meg többet a századforduló kávéházairól.
2005.04.06.
Kávéház Anno
Gyorsan, nagy lépésekben haladjunk végig a kávéház történetén. Először ismerkedjünk meg olyan kifejezésekkel, mint "kahvedzsi", aztán lássuk be, a rácok nélkül itt még nem lenne kávé. Végül Mikes Kelemen is a képbe jön.
2005.03.20.
Kávéház Anno
Számunkra a teraszok, elkerített kertek már teljesen természetesek. De ki merészelt először bútoraival kiköltözni a Dorottya utcára?! Kövesse nyomon a kávéházi kertek, vendégváró tetőterek kialakulását Saly Noémivel
2005.03.16.
A magyarok kávézására vonatkozó legelső irodalmi szövegek mindegyike jóval későbbi, mint a legutóbb bemutatott, közismert Zrínyi-idézet. Érdekes módon – különféle megfontolásokból – többnyire a kávéivás ellen szólnak – "Kávézás" Anno Saly Noémi tollából.
2005.03.07.
Ki és mikor írta le először magyarul a kávéház szót? A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára szerint Rákóczi titkára, Pápai János, 1709-ben. És ha nem? És miért így? Kávéház Anno Saly Noémi tollából.
2005.02.22.
A "czifra kávéház" a hajóhíd hídfőjénél
Ha a régi, gyönyörű (buda)pesti kávéházak szóba kerülnek, mindenki nyomban a 19. század végi, 20. század eleji üzletekre gondol – nem alaptalanul, persze, hiszen csakugyan nagyon szépek voltak. Csakhogy a fényűző kávépaloták nem annak a kornak a találmányai.
2005.02.07.