Az első kávékimérések, kávéházak Magyarországon 2005.03.20. | Régi pesti kávéházak
Kávéház Anno Gyorsan, nagy lépésekben haladjunk végig a kávéház történetén. Először ismerkedjünk meg olyan kifejezésekkel, mint "kahvedzsi", aztán lássuk be, a rácok nélkül itt még nem lenne kávé. Végül Mikes Kelemen is a képbe jön.

Pesten és Budán 1579-től török kávéfőzők – kahvedzsik – készítették az italt, melynek fortélyait a magyarok is ellesték. A XVIII. század második felétől Magyarországon a napi háromszori étkezés honosodott meg. A reggeli meleg ital a kávé, a tea és a kakaó lett.

Az első vámnaplóval igazolt kávésszállítmányt egy Bechram nevű kereskedő hozta Budára 1579-ben. Vándorárusok mérték a népiesen "fekete víz"-nek, Thököly korától "fekete leves"-nek nevezett italt.

A XVIII. században a törökök szerepét a keleti árukkal foglalkozó görög és balkáni kereskedők vették át. Az első pesti kávéfőző a rác Cavesieder Blasius (Kávéfőző Balázs) volt. Eredetileg vándorkávés lehetett, aki nyakába akasztott tálcáról, az utcáról árulta a portékáját, míg annyira meg nem gazdagodott, hogy állandó üzletet nyitott 1714-ben.

Starkh János 1727-ben nyitotta meg kávéházát a mai Régiposta utcában. A kávémérések többnyire Pest szerbek lakta déli részén, a kapuk közelében és a Duna-part mentén sorakoztak. A 18-19. század folyamán ezek a helyek kávéházakká terebélyesedtek. Számuk gyorsan szaporodott, mivel gyülekezőhelyül szolgáltak a legkülönbözőbb foglalkozást űzőknek és rétegeknek.

A kávéház megnevezést Mikes Kelemen használja először leveleiben.


A pesti kávéházak színtérül szolgáltak a szabadságharc előkészítéséhez, a Philisophushoz, a Renaissance-hoz és a haladó gondolkodású ifjak találkozóhelyei voltak. A Váci utcai Magyar Korona faburkolatokkal, márványasztalokkal berendezett üzlete már az elegáns kávéházak előfutára. A legnépszerűbbek a művészkávéházak voltak: a Japán, a Hadik és a New York.



Felhasznált irodalom:
1. Saly Noémi: A pesti kávéházak "őskora", in. Budapest Nagykávéház, az Ernst Múzeum katalógusa, 2001. november 25. – 2002. január 6.
2. dr. Ketter László: Gasztronómiánk krónikája, Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1985
3. Bevilaqua Borsodi Béla – Mozsáry Béla: Pest-Budai kávéházak – 1535-1936 I. kötet, Athenaeum, Budapest, 1935
4. dr. Draveczky Balázs: Képek a magyar kávéfogyasztás történetéből, in. Történetek terített asztalokról és környékükről, Pallas Stúdió, Budapest, 1999



A cikket a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum munkatársa, Perényi Ágnes írta.

A Múzeum budai várnegyedben, az egykori Fortuna fogadó patinás épületében működik alapítása, 1966 óta. Gyűjti, tudományosan feldolgozza és bemutatja a hazai kereskedelem, vendéglátás és az idegenforgalom történeti emlékeit. Őrzi és ápolja hagyományait, gyűjtőköre országos. Fontos feladata a szakmai műemlékvédelem. Szakkönyvtára az ismeretszerzés szolgálatában áll.

Jelenleg megtekinthet kiállítások:


  • A magyar kereskedelem a XX. század első felében
    (2004-01-01 - 2005-12-31)

  • Vendégváró Budapest
    (2004-01-01 - 2005-12-31)

    Cím: Budapest I. Fortuna u. 4.


  • Szatmári Nóri


    Mostanság a Belvárosi Piacra már nem csak az ínycsiklandó ételek, hanem az újhullámos kávé illata is becsábítja az embereket az utcáról. Már több mint egy hónapja nyitott a By Beans.
    Blog írások
    A 2018-as évben sok-sok hosszúhétvége kapott helyet, így aki kedveli az utazást vagy éppen az aktív pihenés rajongója, az is örülhet. Ha követtétek az Instagramon a Kávéházak.hu-t, akkor biztosan láttátok a március 15-i hétvégén a #sloveniancoffeetour sztorikat, Ljubljanában, Szlovéniában jártunk. Olvassatok tovább a ljubljanai kávés tapasztalatokról.
    Blog írások
    Amatőr barista verseny, előadások, workshopok, kóstolók. Ezek jellemezték a 2018-as tavaszi KávéBár Bazár első napját.
    Barista Bajnokságok