Kávéházak versenye 2007 |
|
|
|
|
|
5.2. Kávéház, kávézó, kávébár, kávémérés…
Az első budapesti kávés helyek a kávémérések voltak. Ezek gyakran nem is üzletben, hanem a nyakba akasztható tálcákkal a várost járó kávésok személyében manifesztálódtak. Ennél kisebb, intimebb és személyesebb, ugyanakkor mobilabb, szó szerint "a piac után menő" kávézót el sem lehet képezni.
A kávézók a komolyabb kialakítású és összetettebb szerepet játszó kávéházak kialakulása után sem tűntek el. A Kávés Ipartestület pontosan szabályozta, milyen belmagasság, térkialakítás, hány biliárdasztal és milyen szolgáltatások megléte szükséges a "kávéház" elnevezés használatához. A több száz budapesti kávéház mellett vígan élt még annyi kávézó is.
A kávéház és a kávézó közti különbség csupán annyi, hogy a kávézó nem próbál meg "minden városlakót" becsábítani. Megelégszik egy utca, egy szakma, egy szubkultúra képviselőivel. Természetesen rajtuk kívül másokat is szívesen lát, de kialakítását, választék- és szolgáltatásrendszerét a megcélzott közösség igényei szerint alakítja.
Ennek a szűkösségnek az oka azonban nem a bezárkózás vagy a belterjesség. Az adottságok szűkítik a lehetőségeket. A kávés ezek alapján dönt úgy, hogy kávézót hoz létre. Ha nincs lehetősége létrehozni a város legjobb kávéházát, akkor létrehozza az utca legjobb kávézóját. Inkább, mint a város egyik rossz kávéházát ebben az utcában.
Ebből az alapvető különbségből adódóan a kávézók:
• Nyitvatartása célzottabb
• Területe kisebb, de nem szűkösebb
• Személyzetének karaktere illeszkedik a vendégkör karakteréhez
• A választék és szolgáltatásrendszer is a törzsvendégek igényeit tükrözi
Társadalmi szempontból azonban a meglévő kisebb különbségek mellett feltűnő a kávés vendéglátó egységek közötti alapvető azonosság.
Főmenü:5.1. A kávés vendéglátó egységek szerepe a modern társadalomban
5.3. A harmadik hely
5.4. Társadalmi elvárások
| |
|
|
|
|
