Angolkerti Dzsessz 2008.07.21.
A lepusztultan is talányos tatai angolkertben, a Cseke-tó felé tartva bukkanunk a felújított, vakító fehér épületre. A homlokzati molinó szerint: "Pálma rendezvényház".

Óvatosan méregetjük a csukott ajtókat: nem tudni, hogy az üvegtáblákon kívül elrendezett faasztalok, vagy odabent, a frissen mosott fehér abroszok nekünk is "járnak-e". Csipetnyi rámenősség kell, hogy megtudjuk: a ház, legalábbis délután ötig, mindenki számára nyitva áll, a felszolgáló kínos szakmaisággal és előzékenységgel tájékoztat a szolgáltatásokról, melyek ránk eső része a kávé-, frissítő- és sörválasztékban foglalható össze.

Mindez a teraszon vagy bent, egy félköríves modern pult bárszékeinél fogyasztható el - a többi helyiséget már előkészítették az esti rendezvényre. Így, ha csöndes kívülállóként is - és kevés hasonlóan szemfüles kirándulótól zavartatva -, de beleszimatolhatunk a hely évszázados levegőjébe és a felújítások friss festékszagába.

Az angolpark egykor az Esterházy család birtokának éke volt, a pálmaház az 1780-as évek végén épült. És csak a - www.palmhouse.eu oldalon is megtekinthető - állandó kiállítás fotóanyagából bizonyosodhatunk meg titkos sejtésünkről: a kioszk a 30-as években pezsgő kávéházi mulatságoknak adott otthont. A korabeli képek hatására már a filmbéli Almásy grófot látjuk magunk előtt fekete csokornyakkendőben, hátul Ella Fitzgerald énekli a "Cheek to cheek"-et.

S megint nem járunk messze a valóságtól: a rendezvényház minden második hét csütörtökén "angolkerti dzsesszestéknek" ad otthont. Kár, hogy nem minden este. Vagy akár Napközben is.

  • Jelen cikkünket a Heti Válasz 8. évfolyamának 29. számában találja.

  • További cikkeinket a Heti Válasz Életstílus rovatában tekintheti meg.