Akkor, és csak akkor

You will like iF, if you come in. Ez a Ráday utcai iF kávézó angol nyelvű szlogenje, amely magyarul annyit tesz, hogy akkor, és csak akkor fogod szeretni az iF kávézót, ha bejössz.

Noha a jelmondat elsőre kissé kurtán-furcsán hangzik, kitalálói nagyon is tudták, hogy a sikeres reklám kulcsa a megszokottba csempészett szokatlanságban rejlik. Ha nem ismerjük fel a matematikai kifejezést, akkor úgy tűnhet, hogy sajtóhibás szójátékot látunk, ha felismerjük, akkor pedig a szakzsargon idegensége lép működésbe az egyébként közhelyes megállapításban.

A tulajdonosok a kávézó elnevezésére is ugyanígy nagy gondot fordítottak: bemutatkozó honlapjukon olvashatjuk, hogy az iFnek több eredete is akad, a földközi-tengeri szigetre és Lindsay Anderson azonos című filmjével az angol újhullámra is utalnak. Az előbbi az étel- és italválasztékban, az utóbbi inkább csak a dekorációban nyilvánul meg.

A fémes anyagú terasz rulettszínkombinációjától alapvetően elütnek a galériás belső tér vidámabb szövetei, a falfestményen ábrázolt türkiz árnyékú strandolók vagy a sík dombokat térben folytató fűzöld kanapé, az elemek mégis összebékíthetők. Hasonló a helyzet a zenei kínálattal: a repertoár széles, a program sűrű. Szinte minden napra jut egy jazz-, funky- vagy fuvolakoncert, sanzonest. De adódhat bridzsverseny is, és az internet-hozzáférés miatt a nappali órákban munkára is alkalmas a kávézó.

Az ételek-italok minőségi alapanyagból készülnek, legalábbis erről győz meg a diómarcipán golyó és a csokismentás shake. Ha a barátságos kiszolgálás feszesebb tempóval párosul, ha az eszpresszó előmelegített csészébe kerül, s ha az iF levetkőzi halványan érezhető naivitását - akkor, és csak akkor szeretjük majd meg igazán.