|
|
 |
A messze földön híres pesti kávéház és vendégköre
|
|
|
|
|
2005. Május 9., Hétfő
Saly Noémi
|
|
|
|
|
|
A kávéházak épületen belüli elhelyezkedésére, méretezésére Budapesten 1884-ben hoznak először szabályrendeletet, amikor is előírják, hogy a vendégtérnek az utca szintjén kell lennie és minimális alapterületét 150 m2-ben állapítják meg.
Belmagasságát – a füst miatt – 4 méterben határozzák meg, és kötelezővé tesznek két (külvárosi üzlet esetében egy) biliárdasztalt. Ez utóbbi kikötés azért érdekes, mert a kávéházakban – elvileg – amúgy is mindenütt volt biliárd.
"Sehol a világon nincsenek szebb és pompásabb kávéházak mint Pesten, mi talán azt akarja jelenteni, hogy a kávé és tea-kedvelő keleti népfajok közt legpolgárosultabb a magyar. A pesti kávéházak nagyobb része olyan, mintha csak tündérpalotába volnánk ott átvarázsolva, – a legpompásabb papírfal-szőnyegek, kárpitosmunkák, bársony-, kamuka-, selyem-, márványkő- s ébenfa-bútorok, tükörfalak, aranyozások, ritka fajú egzotikus növények, a vakító fényű világítás, a fűszeres, illatos és szeszes italokat, cukrokat nyújtó angyalkák e fejedelmi csarnokok trónusán, s a szolgálatot tévő gyors ördögfiak, a biliárdgolyók egyhangú csettegése, s a zene harsogása és ömledezése kábítólag hat itt reánk, s a gyönyör, kéjmámor és érzékiség bűbájos világába képzeljük magunkat átvarázsolva. Most már majdnem minden nagyobb térnek s utcának megvan a maga kávéháza Pesten, sőt némelyiknek egynél több is van..." – írja egy lelkes vendég már 1864-ben.
A pesti kávéház közönsége kezdettől meghökkentően vegyes képet mutat. Robert Townson angol utazó megfigyelése szerint 1793-ban
"ennek a városnak több jó kávéháza van, de azt hiszem, avval, amelyik a hajóhíddal szemben áll, egész Európában nem mérkőzhetik egy sem. [...] És ide, a kontinens szokásainak megfelelően minden rangú ember és mindkét nem eljöhet, s a fodrász púderes kabátjában, meg az öreg kofaasszony is eljön, hogy kávéját elfogyassza, vagy likőrjét megigya, akárcsak a grófok vagy a bárók."
Voltak persze elegáns és drága helyek, s voltak ócska, kopott berendezésű kis üzletek, de akinek volt annyi pénze – vagy, ami nem kevésbé fontos, annyi hitele –, amennyi egy kávéhoz kellett, azt sehonnan nem tessékelték ki.
Ha ismerte a kávést, a pincért vagy valamelyik törzsvendéget, beülhetett úgy is, ha egy vasa se volt. Elolvasta a lapokat, ivott két pohár vizet, aztán – maradt még egy kicsit. Hiszen ingyen volt a fűtés, a világítás, a beszélgetés…
Kapcsolódó linkek:
Mindent a régi kávéházakról>> | |
|
| 2013-01-31 05:32 | kpoffUuhhtFzgUjhUU | | Does that beer bottle say Helen?Glad all tuernd out ok in Serbia after all. Dont be afraid to barter at borders if it is possible. You know, we are only poor travellers we are only just able to afford to ride these bikes etc..etc. is petrol/deisel expensive here?By the way is petrol & deisel expensive where you are or is it ok ?Hope all goes very well for you keep goin.Daddyman | | | 2013-01-31 05:32 | cUSdAUfm | | Toudchown! That’s a really cool way of putting it! | |
|
|
|
