Találkozópontok | Kávézó kereső | Kávéház rangsor | Kávé akadémia | Játék | Linkek | Rólunk | Támogatóink
Hírek
Téma
Kávé mellé
Café Budapest
Receptek
Kávéház anno
Barista iskola
Barista szaküzlet
Zacc
DOSSZIÉK
Kávé minősítések
Tea
Kávézóláncok
Kávétermelő országok
Kultikus kávés kellékek
Független Kávéházak
Home Barista
Barista Bajnokságok
Régi pesti kávéházak
Kávéház Sirató
RÉGIÓK
Hajós utca
Károlyi utca
Liszt Ferenc tér
Ráday utca
Újlipótváros
Nyitólap // RÓLUNK
RÓLUNK
2005. Január 15., Szombat
magunkról:

Bemutatkozunk
Impresszum
Így értékelünk mi!
A Kávéházak.hu sztori

Írjon nekünk!


rólunk mondták:



Hirdessen a Kávéházak.hu oldalain! Hirdessen a Kávéházak.hu oldalain!
HIRDESSEN NÁLUNK! >>

Ha Ön úgy gondolja...

hogy kávéháza nem csupán egy a sok közül, tekintse meg

Kávéházi kedvezmény csomagjainkat!

2005.szept - 2006. január A Kávéházak Versenye 2005 sajtóvisszhangja

2005.03.24. | www.kreativ.hu | Portál habbal

2005. 02.16. | Nők Lapja | Kávéházkereső

2005. 02.10. | Magyar Demokrata | Café Online

2005. 02.01. | Népszabadság | A lőrinci Zila az év kávéháza

2005.01.13. | Magyar Narancs | WWW.KAVEHAZAK.HU

2005.01.06. | Heti Válasz | Kávéházaló

2004.11.09. | www.klick.hu | Virtuális kávéház

2004.10.20. | HVG | A nem szimpla dupla

2004.10.11. | Népszabadság | Baristák a presszógép mögött

2004.10.07. | www.litera.hu | Just a perfect day

2004.09.27. | www.sulinet.hu | A hét linkje – www.kavehazak.hu

2004.06.21. | www.vagy.hu | Nem szimpla - Hálószem: kavehazak.hu




Rádió interjúk

Olvasóink írták






Portál habbal
www.kavehazak.hu

krativ.hu | 2005.03.24.


Honlapokat nézegetve gyakran az az érzésem, hogy a webre kirakott tartalom nem sokat nyer az internetes megjelenéssel, kerülhetett volna az szórólapra, hírlevélbe vagy céges brosúrába. A Kávéházak.hu azonban nem ilyen webhely, láthatóan a kávéházmánia és az internetes gondolkodás találkozása hozta létre.

A Kávéházak.hu a Kávézó kereső köré épül. Itt alapesetben négy, részletes kereséskor 11 főszempont és két alkategória megadásával lehet kutatni. A keresési szempontok igencsak gyakorlatiasak: Választhatunk a kínált kávéfajták szerint, megadhatjuk látogatásunk időpontját/műfaját (pl. van egy szabad délelőttöm, uzsonnaidő, mozi után-buli előtt), de legalább ilyen fontos, kivel óhajtunk kávézni (első randi, üzletfelekkel, családdal stb.).

Nagyon jó ötlet, hogy a hely szerinti keresés nem a hagyományos, kerületi felosztással történik. Fontosabbak a Találkozópontok, hiszen nem az érdekel, hol vannak a kávézók a VII. kerületben, hanem hogy hova ülhetünk be, ha az Oktogonon (természetesen a kisföldalatti kijáratánál) találkozunk.

A Kávéházak.hu nem amatőr lelkesedésből született, hanem profik vállalkozása, akik "vendéglátóipari, idegenforgalmi, kulturális és társadalmi szempontból egyaránt kiemelkedő fontosságúnak tartják" a kávéházakat. És ki is próbálják őket. Az álruhás tesztelők jól kidolgozott szempontrendszert szem előtt tartva kávéznak, majd megírják véleményüket. A rövid élménybeszámolók ugyan nem irodalmi remekművek, de elég jó képet adnak az egyes helyekről. A kereső és az értékelések mellett a kávéházak történetétől a kávéfajták ismertetéséig rengeteg olvasnivaló és gazdag linkgyűjtemény is található a portálon.

A tartalmi bőség mellett tévedésnek tartom, hogy a Kávéházak.hu a hírekkel és a kulturális programajánlattal próbálja bővíteni kínálatát. Az internet nem kávéház, itt nem kell nádkeretben kínálni a napilapokat, egyetlen kattintással bármelyik elérhető. (Természetesen mindez nem vonatkozik a kávéházi programokra – ezek ismertetése ide való.)

A portál alapszíne a visszafogott kávébarna, ebbe jó illeszkednek a kifejezetten igényes, informatív fotók. A kissé óvatos három (plusz egy) hasábos beosztás elég unalmas, de védhető azzal, hogy ez az elrendezés ma már klasszikus megoldásnak tekinthető a portálok között. Szerencsétlen ötletnek tartom a Habostorta.hu fejlécének elhelyezését az oldal tetején. Ennél sokkal kulturáltabb módját is meg lehetett volna találni a kapcsolat deklarálásának.

Rendkívül érdekes olvasmány a Kávéházak.hu fóruma. A látogatók elkötelezettségét jelzi, hogy a viszonylag alacsony forgalom (napi 600-700 látogató) mellett is több-kevesebb rendszerességgel akadnak hozzászólások. Jellemző módon a "Mitől lesz jobb ez a honlap?" topic generálta a legtöbb hozzászólást. A levelezést így, egy év "történelmi távlatból" elolvasva úgy tűnik, hogy ennyi idő alatt sokat fejlődött a Kávéházak.hu. Kívánom, hogy a szerkesztők továbbra is bírják a tempót!

Vissza a lap tetejére






Kávéházkereső
Nők Lapja [Linkelő] 2005.02.16.


Ezeket a cikkeket az élet írja. Lazán megbeszéltem kedvenc internetes társaságommal egy találkozót, de csak utólag jutott eszembe, hogy vajon az összejövetel időpontjában nyitva van-e a kinézett kávéház. Pánikba esve kapcsoltam be a gépet, ám pár perc múlva megnyugodva szemlélhettem egy hasznos és szép weboldalt.

A www.kavehazak.hu az örvendetesen terjedő kávéházi kultúra gusztusos budapesti kalauza. Segítségével adott helyen is felkutathatunk kávézót, térképpel, nevezetes találkozóponttal megtámogatva. De a kávéházak neve szerint is kereshetünk, s kiderül így, hogy mik a hely jellegzetességei árban és áruválasztékban, hol találjuk, meddig van nyitva, mi a telefonszáma, s milyen időtöltéseket, szolgáltatásokat nyújt (például internet, újság, tánc, füstmentesség, élőzene). Arról sem felejtkeznek meg, hogy kerekes székkel bejárható-e. A kritikus ismertetők mellett fényképgalériát, minősítést és rangsort is kínál a szerkesztőség a miheztartás végett.

Az olvasnivalók ezzel még nem értek véget, hiszen lexikon segít eligazodni a különféle kávéfajták közt. Megtudhatjuk például, hogy mi a különbség a kapucsínó és a melanzs közt. Kávé- és süteményrecepteket is találhatunk itt, valamint interjúkat, kulturális ajánlatokat, szivarkeresőt, fórumot, s más gasztronómiai oldalak linkjeit.

Vissza a lap tetejére



Café Online
Magyar Demokrata | 2005. február 10.


A századfordulón Budapest a kávéházairól volt híres, s ezt nemcsak számtalan irodalmi mű bizonyítja, hanem az is, hogy a mai Belvárosnak megfelelő területen a korabeli kávéházak és kávémérések száma körülbelül ezerre rúgott. Fontosságukat az irodalmi élettel való szoros kapcsolatuk adta, hiszen számtalan író, költő "szalonjaként és "dolgozószobájaként", valamint korszakhatározó folyóiratok szerkesztőségeként működtek - a Nyugat a New York karzatán működött évtizedekig -, egy egész életforma színterét adták, s így irodalmi művek témáit és helyszíneit is. Az elmúlt tizenöt évben megint megnőtt a kávéházak száma, s ehhez kapcsolódóan megjelent az igényesség és a kritika is. A mérce megteremtésére, a színvonal emelésére született a www.kavehazak.hu internetes oldal, melynek készítői szervezték meg az első Kávés Konferenciát és a kávékészítők első országos versenyét, azaz a Magyar Barista Bajnokságot. A weblap körültekintően beavatja a "civil" érdeklődőt a kávé rejtelmeibe, hogy milyen kávéfajtából milyen kávéitalt érdemes készíteni, a jegeskávét például másból, mint a kapucsínót, és az sem mindegy, melyiket milyen pohárban szolgálják fel. Mivel azonban a kávé gasztronómiájában a fogyasztás helye és módja éppolyan fontos, mint a tárgya, a weboldal leírásai és kritikái – a legtöbb budapesti és néhány vidéki kávéházról – nemcsak a felszolgált kávé minőségére terjed ki, hanem a kávéházak berendezésére, hangulatára is. Egy összetett keresőben választhatunk székes, foteles vagy kanapés, zajos vagy meghitt, egyterű vagy szeparált, mediterrán, távol-keleti vagy kifejezetten keresztény kávéházakból. Szól a művészet valamely ágával szoros kapcsolatban álló egységekről, mint az Arcvonal Irodalmi kávéházról, a Kogartról, a Bogartról vagy a Kultuccáról. Ezenkívül olyan receptekkel is szolgál, melyek egy egyszerű, otthoni kávéfőzővel is elkészíthetőek, így például az írkávé vagy angyalok csókja nevezetű hatrétegű "kávékoktél".

(fehérváry)

Vissza a lap tetejére





A lőrinci Zila az év kávéháza
Újra keresik a jó baristát
Népszabadság • Cs. L. • 2005. február 1.


A kavehazak.hu című internetes honlap nyilvánosságra hozta tavaly nyáron meghirdetett kávéházversenyének eredménylistáját.

Tizennégy budapesti kávéházat rangsoroltak, ennyien neveztek be a megmérettetésre, melyben meglepetésre egy külvárosi hely, a XVIII. kerületi Zila kávéház szerezte meg az első helyet, minden tekintetben kilencven százalék fölé értékelték, összesítésben 99,7 százalékot kapott. A további két dobogós helyet a Károlyi és az Alibi szerezte meg.

A bírálók objektív szempontok alapján tesztelték a különböző kávéházakat. Mint Orbán Gergelytől, a verseny egyik szervezőjétől megtudtuk, kritérium volt például a térkialakítás, pontozták a tárgyi és személyi feltételeket, nem maradt el az érzékszervi vizsgálat, s fontos volt számukra a kávéházi jelleg is. Mindenütt előidéztek sztenderd konfliktusokat: kértek például egy pohár vizet a kávéhoz (ami nem mindenütt volt természetes), vagy többször asztalukhoz szólították a pincért, hogy a különböző készítményekről érdeklődjenek, s egyben a felszolgálók tűrőképességét lemérjék.

A két évvel ezelőtt alapított szakmai műhely, a kavehazak.hu tagjainak e versennyel is az volt a céljuk, hogy Budapest jelenkori kávévárossá fejlődésének helyes irányt szabjanak, s méltó helyet vívjanak ki e vendéglátási forma számára a városmarketingben.

Saly Noémi, Budapest kávéházi múltjának jeles ismerője boldogsággal szemléli a kávéházak szaporodását. Bár ez a felvirágzás másféle "kávéházakat" terem, mint amilyenek a múlt századfordulón voltak, hangulatban azért jó néhány hasonló van már. A szakma jó úton halad: egyre igényesebb helyek nyílnak. Már olyanok is vannak, ahol nem szól a kereskedelmi rádiók zenéje. És ez előrelépés.

Saly Noémi szeretné eloszlatni azt a félreértést, hogy a kávéház csak az írókról és a művészekről szól. Mint mondja, az 1896-os címjegyzékben mindössze öt irodalmi kávéház szerepelt, s az 1912-esben sem sokkal több. Viszont ezekről maradt fenn a legtöbb emlékezés. Pedig az iparosoknak, kereskedőknek, egyéb szakmáknak is megvoltak a maguk törzshelyei. A kávéház nem más volt, mint a polgári demokrácia háttérintézménye.

A Budapesti Gazdasági Főiskolán, a felsőfokú vendéglátó-ipari oktatás színterén ma nincs külön kávésképzés, míg például mixerképzés indul. Stroh Péter, az iskola éttermének, az Alkotmány utcai Alma Maternek az üzemvezetője elmondja, náluk megtanulhatják a hallgatók a gyakorlat során a kávégépek kezelését, megismerhetik a kávéfajtákat, emellett rendszerint néhányan szakdolgozati témának választják valamelyik régi kávéház történetét. A kávéház nem a nagy nyereséggel kecsegtető üzletformák közé tartozik, így szerinte akkor áll meg a lábán, ha valami pluszt, mondjuk kulturális fogyasztanivalót is kínálnak a kávé mellé. Véleménye szerint a kávéházak divatja jó a többi vendéglátóhelynek is, mert általuk is nő a vendéglátás iránti bizalom.

A kávésképzés a főiskolától függetlenül, nagy, külföldi kávéscégek ösztönzésére civil alapon mégis megindult. A Barista Hungary Kft. tavaly már a kávékészítésben otthonos baristákat (kávés pincéreket) tanított, sőt ősszel megrendezték első versenyüket is. Egy magyar baristának többféle kávékultúrában kell otthon lennie, mivel hazánkban a keleti, az olaszos, a bécsi és a német kávékészítési szokások egyaránt jelen vannak.

A kavehazak.hu munkatársai az első hazai baristaverseny megrendezésében is részt vettek. Ez is a Kávéváros születik című eseménysorozatuk része volt, csakúgy, mint a kávéház-minősítő verseny. Következő népszerűsítő akciójuk a kávéakadémia lesz, ennek keretében ismeretterjesztő cikkeket közölnek honlapjukon, s hasonló célból összejöveteleket is tartanak. Újra meghirdetik a kávéházak minősítő versenyét is, valószínűleg márciustól lehet jelentkezni az idei megmérettetésre.

Vissza a lap tetejére



WWW.KAVEHAZAK.HU
Magyar Narancs [visszhang] 2005.01.13.


WWW.KAVEHAZAK.HU - ,,Dolgozni csak káveházban tudott... Felesége, hogy otthon tartsa, lakásuk egyik szobáját átalakította kávéházi sarokká. Szerzett bele márványasztalt, szabályos ruhafogast, az ujságokat rámába foglalta..." - írja Saly Noémi kávéháztudósunk Nóti Károly kabarészerzőről. Persze az illúzió nem lehetett teljes, es a férj mégis elszökött hazulró1, mert a múlt század elejének Budapestjén volt hova. Nyugodtan állíthatjuk azonban, hogy kávéházfronton a helyzet korántsem valtozatlan. Aki csak hely es kávé híján nem írta meg eddig a bestsellerét, vagy nem alapította meg páholyát, irodalmi körét, karitatív ligáját, az keresse fel ezt az esztétikailag kissé házgyári, ám tartalmilag lelkesítő elektronikus kávéházi oldalt. Hogy káveügyben felülműveltnek tűnhessen a káváház-látogató, elég átlapoznia a weboldal kávélexikonját. Alaposabb tanulmányozás után előadásokat is tarthat a kávékülönlegességekről, a bécsi kávémúzeumró1 vagy arró1, hogy a pókok milyen zilált hálót szőnek a koffein hatására. A cikkek, információk mellett kulcsszavas keresőmotorok szolgalják a tajekozódást. Azok is nézzenek be ide, akik a kavégépipar trendjeit szándékoznak követni. Persze, mint a fenti példa mutatja, a kávéházat hiabavaló otthon modellezni, annál is inkább, mert a legújabb helyeket mindenképp meg kell nézni, például az egy hónapja nyitott, art decósan kozmopolita Gerlóczy kávéházat.

- sisso-

Vissza a lap tetejére





KÁVÉHÁZALÓ
(beszélgetés Saly Noémival)
Heti Válasz 5. évf. 1. szám 2005.01.06. | www.hetivalasz.hu

"(...)Ne a visszahozhatatlan múltat, a tízes vagy harmincas évek kávéházát sirassuk" - tanácsolja a szakember. A mai kornak megfelelő kávéházakat kell létrehozni. Érdemes azonban tanulni a múltból, hiszen a vendégek igényei nem változtak gyökeresen. A kávés szakmának magára kell találnia, de nem úgy, hogy a négyéves főiskolai képzés alatt csupán egyetlen szakmatörténeti órát tartanak, s hogy "vendéglátóiparról" beszélünk, iparszerű tevékenységként kezelve a vendéglátást. Ezért örvendetes, hogy verbuválódott egy lelkes csapat, amely többek között létrehozta a www.kavehazak.hu internetes oldalt. A fiatalok célja egyszerű és nemes: újjáéleszteni a kávés szakmát. (...)"

Vissza a lap tetejére





VIRTUÁLIS KÁVÉHÁZ
www.klick.hu

[2004. november 9., 13:29]

A magyarok kultúrájában különösen nagy jelentősége van a kávéházaknak. Elég csak végiggondolnunk, hány neves írónk és költőnk "lakott" és alkotott kedvenc kávéházában. Említhetjük például Karinthy Frigyest, aki a Bartók Béla úti Hadik kávéház törzsvendége volt, mely ma már sajnos nem üzemel, de a kicsit szerencsésebb New York kávéházról is született vers Kosztolányi Dezső tollából, melynek rekonstrukciós munkálatai hamarosan véget érnek, így égi pompájával várja majd a kávézni vágyókat.

A kávéházak különleges helynek számítanak, hiszen itt találkozik az otthon és a közélet, az intim közeg és a nagyváros, a munka és a szórakozás. Egy kávéházba jó társasággal beülni egyszerre izgalmas és megnyugtató, él mény teli és pihentető. Sajnos azonban Magyarországon egyre kevesebb olyan helyet találhatunk, amely meg tudta őrizni a kávéházak hagyományos hangulatát, és nem alakult át 21. századi bárrá, vagy nem zárta be kapuit végleg. Ennek a negatív tendenciának kíván véget vetni néhány elszánt magyar vendéglátós szakember, akik közösen beindították a kavehazak.hu weboldalt. Ezen az oldalon valóban minden a kávéházak és a kávé körül forog, annak szerelmesei a weboldal adatbázisában órákig kutathatnak a főként budapesti kávéházak között, melyeket a szerkesztők különböző szempontok szerint rangsorba is helyeztek. Akit azonban nem a rangsor érdekel, sokkal inkább, hogy mennyire közel található a kávéház, vagy hogy milyen jellegű ételeket, italokat, kávékülönlegesséeket lehet elfogyasztani az adott helyen, egy kereső segítségével, ezen szempontokat beállítva is hamar megtalálhatja a neki szimpatikus helyet. Az oldal természetesen törekszik arra, hogy megismertesse az ide látogatókat a kávéházak igazi kultúrájával, megtudhatjuk, hogyan készülnek egyes kávékülönlegességek, mely országokban milyen szokások övezik a kávézás ceremóniáját. Aki otthon sem veti meg az ízletes forró italt, és van benne elég vállalkozó kedv, megannyi receptet találhat, hogy kedvére kísérletezhessen. www.kavehazak.hu

Vissza a lap tetejére





KÁVÉFŐZÉS-TÖRTÉNELEM
A nem szimpla dupla

HVG, HVG Online 2004-10-20

Méltán mondhatjuk, hogy a magyar rövid néhány évtized alatt kávéivó nemzetté vált. Ám ez egy, a napokban Budapesten rendezett kávékultúra-konferencia előadói szerint nem jelenti azt, hogy mindenki tudná, honnan a kifinomult élvezet.

"A magyar kávéfogyasztók többsége alapfogalmakkal sincs tisztában, összevissza, néha vegyesen iszik eszpresszót, hosszú és gőzölős kávét" - vezet be a magyar realitásba Orbán Gergely, a minap megrendezett budapesti kávéügyi konferencia szervezője, egyszersmind egy, a kávéházakat - no meg azok termékeit - szigorú szakmai szempontok alapján értékelő vendéglátó-szakmai műhely vezetője.

A kárhoztatott stílustalanság és összevisszaság nyilván sokféle tájékozatlanságból fakadhat. Vigaszként legfeljebb az szolgálhat, hogy mindenki az alapoknál kezdte. A körülbelül 12 évszázaddal ezelőtti első ismert őstermelő etiópok például kezdetben valószínűleg csak úgy, nyersen rágcsálták a kávécserje teljes gyümölcsét - a benne megbúvó babokkal együtt. A legismertebb kávélegenda szerint ennek előzményeként egy helyi kecskepásztornak tűnt fel, hogy a kávécserjék között legelésző kecskék utána az egész éjszakát vadul ugrándozva töltik. Az észleltekről nyomban értesítette a területileg illetékes muszlim imámot, aki - óvatosságból vagy talán mennyei sugallatra - megfőzte a bogyókat, s azt tapasztalta, hogy az így készült főzet elfogyasztása nyomán játszva teljesítette korábban terhes éjszakai imádkozási kötelezettségeit.

Más információk alapján nem ez volt a kávé élvezhetővé tételének egyetlen ősi verziója. A nemrégiben magyarul is megjelent Nagy kávéenciklopédia szerint ugyanis az érett kávégyümölcs erjesztett levéből nagyjából ezer éve Arábiában - kahvah néven - még bort is készítettek. Később ez a név öröklődött az iszlám vallási előírások miatt kiszoruló alkoholos változat helyett egyetemessé váló, a magyar világban a törökökkel együtt felbukkanó keserű "fekete levesre". Igaz, időközben felismerték, hogy a száraz, forró éghajlatú vidékeken nem okoz gondot a kávébab kiszárítása, minek nyomán a kávénakvaló tárolható, sőt minőségromlás nélkül szállítható is. Ez tette lehetővé, hogy - nagyjából 700-800 éve - megkezdődjön a kávébab térhódítása.

A már klasszikusnak mondható kávé kezdetben mindenütt azonos receptúra szerint készült. E szerint a 160-180 fokon pörkölt, majd homokfinomságúra őrölt kávépúdert általában vörösrézből készült ibrikben, némi cukorral, esetleg kardamom és szegfűszeg társaságában többször felforralták. A nyugati civilizáció innovátorai azonban hamar ráuntak a zavaró kávézaccal való bajmolódásra, a 17. századtól se szeri, se száma a sokféle szűrő-, csepegtető-, főzőalkalmatosságnak. Edward Bramah, az ajzóitalok kultúrájával foglalkozó brit kutató Tea és kávé című alapművében azt állítja, 1789 és 1921 között csak az USA-ban több mint nyolcszáz, kávéfőzéssel kapcsolatos találmányt szabadalmaztattak - a 185-féle daráló- és 312-féle pörkölőújdonságról már nem is beszélve.

Senkáriuk András, a héten megrendezett első magyarországi baristabajnokság zsűritagja - a barista a kávéfronton valami olyasmi, mint az éttermi italkínáló és a bármixer elegye - azonban figyelmeztet: még mindig ne mai értelemben vett kávéfőzőre gondoljunk. Kezdetben csupán arra terjedtek ki a lelemények, milyen rafinált módszerrel folyassák át az őrölt kávén a forró vizet úgy, hogy az a legkevesebb zaccot vigye magával.

Aligha különös, ha e területen született meg az első nagy teljesítményű készülék is, amelyet egy skót hajómérnök, bizonyos Robert Napier talált fel az 1840-es években. Lényege egy jól szigetelt tartály volt, amelynek az aljáról - egy szűrő közbeiktatásával - üvegcső vezetett egy felső tartályba, amiben őrölt kávét helyeztek el. Az alsó edényben vizet forraltak, amit a keletkező gőz a csövön keresztül felpréselt a felső edénybe, ahol a forró víz az őrleménnyel kávévá nemesült. Amikor a fűtést befejezték, az alsó edény lehűlt, megszűnt benne a túlnyomás, sőt a felnyomott víz hiányában idővel vákuum is keletkezett. Ez szívta aztán ismét az alsó edénybe a kávét.

Bár ilyen elven működő főzők ma is készülnek, a manapság leggyakrabban használt gépek ősét mintegy száz évvel ezelőtt az olasz Luigi Bezzera hozta létre. Az ő masinájában már nem a vákuum szívta, hanem a gőz nyomása préselte át a vizet egy kávéőrleménnyel töltött szűrőalkalmatosságon. 1947-ben a milánói Giovanni Achille Gaggia gépében viszont már csak 92-95 Celsius-fokon, de kilenc bar nyomással préselődött át a víz a kávéőrleményen, miközben Bezzera elődgépe mindössze másfél-két barra volt képes. A nyomás és a hőmérséklet összefüggése azért fontos, mivel alacsonyabb hőmérsékleten - mondják a kávészakértők - jobban megmaradnak az aromák. Gaggia presszógépén meg kellett húzni egy hosszú kart, ami megfeszített egy erős rugót. Miközben a rugó lassan visszanyerte nyugalmi állapotát, a forró víz egy dugattyúrendszer közbeiktatásával nyomódott át a darált kávén. Innen már csupán egyetlen, az elven nem változtató korszerűsítés vezetett a kézi erőt kiváltó mai, kompresszoros masinákhoz.

Ám hiába a csúcstechnológia, ha a kávéivó nem tudja, hogy "az igazi eszpresszókávét nagyjából 67 fokos hőmérsékleten, néhány másodperccel elkészülte után kell elfogyasztani, mert egy perc múlva már a benne lévő mintegy ezer aroma fele elvész belőle" - magyarázza Kocsis Gergely barista, szakoktató. Csoda-e hát, ha az említett aromadeficit miatt a szakember nem szívesen sorolja az igazi feketekávék kategóriájába az azonnal oldódó instant készítményeket - még ha azok tartalmaznak is koffeint.

Mindazonáltal ahány régió, annyiféle kávéízlés. Az olasz eszpresszónorma alig 20-30 milliliteres adagot ír elő, míg a magyarok az 1960-as évekbeli vendéglátó-ipari duplanormával megszokottá vált 40-50 millilitert tekintik etalonnak. De nem csak emiatt részesítik előnyben az erőset a Kárpát-medencében. Az állítólag inkább a gazdag aromatartalom miatt erősebbnek tetsző olasz kávéval szemben ugyanis a magyar dupla nem csak a kétszeres mennyiség miatt tartalmaz többször annyi koffeint. A hazai háztartásokban legelterjedtebb "kotyogós" kávéfőzővel készített kávé - mivel hosszabb ideig oldódhat ki az őrleményből a koffein - nagyjából megkétszerezi a dupla adagból adódó többleterőt. Ehhez tegyük még hozzá, hogy az idehaza főként az áruk miatt keresett, a világpiacon tizedannyiba kerülő robusta fajták eleve közel kétszer annyi koffeint tartalmaznak, mint a drágább arabica kávék. Csak gyenge vigasz, ha tudjuk: a német, amerikai vagy francia módi szerint készült, papírfilteren átszűrt, hígabb hosszú kávék sem olyan ártalmatlanul gyengék, mint gondolnánk. A percekig tartó csepegtetés ugyanis adott kávémennyiségből több koffeint képes kioldani, mint a 20-30 másodperc alatti átpréselés.

IZSÁK NORBERT

Vissza a lap tetejére





Baristák a presszógép mögött
Népszabadság | www.nol.hu
T. Z. • 2004. október 11.


Petőfi Sándor, a szabadság költője rabságba esett. Jelesül a Pilvax kávéház ejtette rabul. 1843-ban már ide címeztette leveleit, még sétabotjának gombja is az egyik kávéházi biliárdgolyóból készült.

Vajon mi volt a Pilvax varázsa? Nyáry Albert, aki a szabadságharc idején Kossuth hadsegéde volt, így írt róla: "Ha beléptél volna esténként ezen kávéházba, azt vélted volna, hogy a parlamentbe léptél. Az ifjúságnak értelmes tagjait láttad volna ott hosszú asztalok mellett ülve, a világ napi eseményeiről elmélkedni, a hírlapok elolvastattak, és ők környezve valának a népnek százaitól. A kávéház a szabadság templomává vált, melybe a lelkes ifjúság a Szabadság istenének járt áldozni..."

Bár a mai vendégek egyelőre még nem kedvenc kávéházukba címeztetik leveleiket, és nem annak eszközeiből farigcsálnak sétabotot, azt azért kijelenthetjük: ismét vannak értékes kávézók, kávéházak, és ismét vannak törzsvendégek. A kávézós vendéglátóegységek lassan visszakapják eredeti szerepüket, a legkülönfélébb értékeket magukba olvasztó, mindennapi találkozóhellyé válnak.

Sőt. Kocsis Gergely és Senkáriuk András vendéglátó szakoktatók szerint már erős versenyhelyzet van, az emberek hamar elpártolnak onnan, ahol a kávé pocsék, a környezet és a kiszolgálás kellemetlen. Azt mondják, ismét fontosak a részletek: a belsőépítészeti megoldások, a terek kialakítása, a zene, amely például jobb, ha délelőtt nem is szól, és délután vagy este sem tolakodó, legfeljebb amerikai szalondzsessz vagy francia sanzon. Márpedig, ha ők ezt ajánlják, tanácsukra nem árt odafigyelni, mert a két fiatalember az újjáéledő magyar kávéházi kultúra szakembereit és főként a kávéspincéreket képzi. A kávéspincéreket manapság egyébként baristáknak hívják, ez a név az olasz kávébárok kiszolgálóit, kávéfőzőmestereit takarja.

Senkáriuk András szerint manapság a vendéglátói oktatásban méltatlanul csekély szelet jut a kávés vendéglátók képzésének, pedig ennek régen jól felépített rendszere volt. Ma már csak az emlékekben él a tanonc, az inas, a segéd, a kávéfőzőmester és a kávéspincér, aki végigjárva az összes lépcsőfokot, kimehetett a vendégek közé. Mégis: az igényes képzés elengedhetetlen, mert a vendég is igényes, arról nem beszélve, hogy van olyan kávéforgalmazó, amely szerződésbe is foglalta, hogy ahová kávégépet helyez ki, ott kötelező a szakemberek képzése.

Az Európai Különleges Kávé Szövetség magyar tagozata és a HOVENTA Kft. a HOVENTA Nemzetközi Kereskedelmi és Vendéglátó-technikai Szakkiállításon a BNV A pavilonjában október 13-án megrendezi az első magyar baristabajnokságot.
Aki azt képzeli, hogy itt kávéspoharakkal feltornyozott tálcákat egyensúlyozó pincérek vagy sékerrel zsonglőrködő kávéfőzőmesterek mérik össze tudásukat, az téved. Ahogy Kocsis Gergely mondja: itt nem virtuózokra van szükség, hanem megbízható kávés szakemberekre. Küllemre, ízre, zamatra megegyező négy eszpresszókávét, négy cappuccinót és négy különleges kávéitalt kell elkészíteni. S hogy miért négyet? A kávés szakember legnagyobb tudománya ugyanis éppen az, hogy megbízhatóan és hajszálpontosan ugyanazt a minőséget tudja produkálni. A kávézók, kávéházak törzsvendége elvárja, hogy mindig azonos mennyiségű, aromájú kávét kapjon. Ez a műfaj tehát leginkább a standard-ekről szól. A baristák ténykedését egyébként több kamera figyeli majd, a nézők pedig kivetítőkön követhetik nyomon, mi a fantasztikus kávé elkészítésének titka.

A magyar baristabajnok indulhat a jövő évi, Seattle-ben megrendezendő barista-világbajnokságon, összemérheti tudását Tim Wendelboe-vel, aki idén júniusban Triesztben a világ legjobbja lett ebben a műfajban. Az érdekesség kedvéért idemásoljuk, miből és hogyan készült Wendelboe mester különleges kávéitala, a folyékony tiramisu. Az alapanyag egy Mountain Top nevű ausztrál kávé volt, amely erősen édes, gyümölcsös és csokoládé aromájú. Az ebből készült eszpresszókávé tetejére egy réteg tojássárgája-keveréket tett, amire cukormáz, tej, mascarpone sajt és végül marsalabor került, melyből előzetesen kiforralta az alkoholt. A műalkotás tetejére egy kis narancsízű csokoládét reszelt, és hiszik vagy sem, mindezek ellenére kávé volt ez a javából.

A baristák versenye egyébként egy nyár óta tartó nagyobb, a kávéházak világát népszerűsítő eseménysorozat része, amelyet Kávéváros születik címmel a kavehazak.hu című internetes honlap szerkesztői indítottak. A baristák bemutatkozásán kívül tartottak szakmai konferenciát, és a honlapon folyik az a verseny is, amelynek során szakértők tesztelik Budapest kávés helyeit. Aki minőséget produkál, arról sok jót olvashatunk itt, aki azonban nem teljesít a vendégek igényei szerint, annak jön a feketeleves...

Vissza a lap tetejére





Just a perfect day
Zeke Gyula
www.litera.hu
2004.10.07.


Akárhogy is, Arad marad. Hódítóink rendre megszeretnek minket, és visszahúz a szívük. Haynau birtokot vásárolt Magyarországon, és maradék életében állítólag lelkiismeret-furdalás gyötörte, a Szovjetúnió pedig fölbomlott szomorúságában, hogy egy puskalövés nélkül ki kellett vonulnia innen. A téren amúgy az amerikai nagykövetség is be van kerítve, ugyanazokkal a fémrácsokkal.

Ma csupa jó élmény ért. Nem, ez így túlzás. Láttam rossz, javíthatatlanul és megátalkodottan rossz arcú embereket, akiket annak idején hiába vert az apjuk, nem segített rajtuk az igazgatói rovó, és azóta sem segített rajtuk senki és semmi, életük legfőbb rendeltetése ez a rosszarcúság, Isten tömeges balfogása ők, kinek útjai manapság kifürkészhetőek, ez nem jó így, ez sem jó így. (Mi lenne jó, azt nem tudom.) Nem túl sokat, csak elég sok ilyen javíthatatlanul és megátalkodottan rossz arcú embert láttam ma. Meglehet, bárhol a világon beléjük futottam volna, Budapesten azonban különösen elkerülhetetlenek, talán csak a Fülöp-szigeteken áll másként a helyzet, ők szépnek születtek mindannyian, és arcukat nem képes megrontani verés és az igazgatói rovó. Éppen ezért sosem szeretnék eljutni a Fülöp-szigetekre, igen fontos, hogy legyenek az életünkben helyek, ahová vágyunk, de ahová sosem jutunk el. Szóval: ma jó élmények értek.

Az első jó élményem az volt, hogy szerepeltem a Magyar Televízióban, és mindössze két ízben nyökögtem, és mondtam: ö, ö, ez jó eredmény tőlem, aki gondolataimat csak e nyökögéssel vagyok képes hangalakban a világra hozni, azokat a másodperceket, melyeket e hangalaki vajúdásra vagyok kénytelen szánni, sajnos és sajnos sűrű nyökögéssel töltöm és kísérem, ez már így marad, korcsmában korhelyeim közt elmegy, ott segít a sör és a füst, azonban sosem leszek flott interjúalany. Na ezért örülök, hogy ma csak két ilyen ö jött ki a számon. A Magyar Televízió - az egykori Tőzsdepalota - épülete egyébként félelmetes belülről, meglehet nem azért, mert lepusztult, csak azért, mert minden hatalmas épület félelmetes belülről.

Kávéházi tárgyú interjút adtam, majd egy kávéházi tárgyú találkozóra siettem a Szabadság tér és a Zoltán utca sarkán csak nemrégiben megnyílt Farger kávézóba. Az igen csinosan befüvesített tér közepén takaros kioszk áll, szeretem, hogy újabban akármerre megyek Budapesten, mindenütt újonnan nyílt helyek várnak. Orbán Gergellyel találkozom, a http://www.kavehazak.hu/ igen fontos honlap és a mögötte álló ígéretes csapat egyik alapító tagjával, a pénteki "Kávéváros születik" című konferenciájukon való részvételemet beszéljük meg. Elmenet átvágok a téren, a felszabadítási emlékmű nagy ívben be van kerítve, nem értem, nem kapcsolok hirtelen, csak a rácsba csimpaszkodva ünnepelhetők a szovjet csapatok, ezért küzdöttek? Az Aulich utcába fordulva zene üti meg a fülemet, népeket is látok, már értem, a rendőrség meg óhajtja előzni, hogy némelyek egyszerre ünnepeljék Paskievicset és Malinovszkijt. Semmi vész, egykori tüntetéseink helyén kosztümös hölgyek és öltönyös urak állnak, és iskolások érkeznek nagy csapatokban, korán öregedő tanítónénikkel. Arcukon ránc, a lányaim lehetnének. Akárhogy is, Arad marad. Hódítóink rendre megszeretnek minket, és visszahúz a szívük. Haynau birtokot vásárolt Magyarországon, és maradék életében állítólag lelkiismeret-furdalás gyötörte, a Szovjetúnió pedig fölbomlott szomorúságában, hogy egy puskalövés nélkül ki kellett vonulnia innen. A téren amúgy az amerikai nagykövetség is be van kerítve, ugyanazokkal a fémrácsokkal.

Régi jó helyem, a Csarnok vendéglő felé tartok, ebédem elköltendő. Még a nyolcvanas években látogattam gyakorta Kresalek Gábor és Rainer-Micsinyei János barátaimmal, itt fogyasztottuk levéltári munkaebédjeink jó részét. Rég jártam erre, óvatosan lépek, nem szívesen csalódnék. De ma, úgy tűnik, ez nem lehetséges. Kedvesen fogadnak, valahai törzsasztalomhoz tessékelnek, s megfelelő időn át tanulmányozhatom a nem szokványos étlapot. Ritkaságok találhatók benne, s mai mértékkel mesebelien olcsó árak. Erőleves tojással, evvel kezdek, mint rendesen, otthoni színvonalú. Fölöslegesen hoztam magammal erős paprikámat, élénkpiros füzér függ a konyha átadóablakán. A főnök úr elképedésemre megkínál egy pohár musttal, régen - mármint a háború előtt, hallom ki a szavaiból - mindig így volt, mondja kissé szabadkozva. A meglepetéstől szóhoz sem jutok. Mi van, mi van, mi lesz itt? Mégis, mégis, mindennek ellenére!? Gondolatban sem merem folytatni a dolgot. Vak fiút segítenek be a pincérek, leültetik, cappuccinót kér és túrós csuszát. Láthatólag törzsvendég, beszélgetnek vele, kérdezik, mit kér még. Miután megebédelt, cigarettára gyújt, s úgy szürcsöli a cappuccinót.

Füst kísér, amint kilépek a Hold utcába.

Vissza a lap tetejére





A hét linkje - www.kavehazak.hu
www.sulinet.hu


A kávéházak mindig aktuálisak: amíg még szép idő van, odakint, a teraszokon múlatjuk az időnket, aztán majd bevonulunk. Akinek nem mindegy, hogy hová, és hogy mit iszik ott; aki tudni szeretné, hogy milyennek kellene lennie egy igazi kávéháznak; akit nem csak az érdekel, hogy eltöltse az idejét, hanem a kultúra is, ami körülveszi (és -vette) a kávéházakat: azoknak ajánljuk e honlapot.

"- Maga miért iszik? - Mert szomjas vagyok. - Fúj, mint az állatok!" Mint ez a régi vicc is rávilágít, az embert az emeli ki az állatvilágból, hogy az evés-ivás nála nem csak a szükségletek kielégítése, hanem egyben kultúra is. (Na jó, néhány más dolog is kiemeli, például az állatok nem szoktak világháborúkat kirobbantani, valamint nem gyűjtenek képregényeket sem; de ezekről majd másik cikkben szólunk.)

Ha pedig kultúra, akkor adjuk meg a módját, legalább néha; persze az addig oké, hogy nem lehet minden egyes napon ünnepi reggelit, ebédet, vacsorát tartani, de azért legyenek helyek és időpontok, amikor odafigyelünk arra, mit és hogyan fogyasztunk. A http://www.kavehazak.hu/oldal készítői szerint ilyen hely kellene hogy legyen a kávéház. Álláspontjuk szerint ez leginkább az üzemeltetők felelőssége, nekik kell megteremteniük a feltételeket mindehhez. Ha ez megvan, onnantól a kávéház a legdemokratikusabb intézmények egyike, hiszen a pénztárca vastagságától függetlenül majdnem mindenkinek megvan a lehetősége arra, hogy két-háromszáz forintért elfogyasszon egy kitűnő kávét. (Az egyébként nagyon megdicsért Centrált is megróják valóban csillagászati áraiért.)

A honlap egyik legfontosabb szolgáltatása ennek megfelelően a kávéházak listája és kritikája. Csak Budapestről szemléznek; a kiválasztott helyeket pedig olyan szempontok szerint mérik fel, amik hétköznapi kávézónak akár eszébe sem jutnának: nem csak a kiszolgálás, a tisztaság, a felszolgált ételek-italok minősége, hanem a térelrendezés és "a termelőmunka, az értékesítés, a szolgáltatás, és a fogyasztás eszközei" is mérlegelés tárgyát képezik. E sorok írója nem számítja magát az igénytelen vendégek közé, mégsem jutott eszébe, hogy megfigyelje, hol és hogyan van elhelyezve a kávégép.

Ezt tehát figyelembe kell venni, amikor saját használatra értékeljük a kávéház-kritikákat: lehet, hogy a mi szempontjaink egy kicsit mások. Ugyanakkor van ellentétes tapasztalat is. Aki kóstolt már valamiből igazán jót, az tudja, hogy azután már a korábban "jó" minősítést kapott dolgok is lejjebb sorolódnak az "elmegy", "ha nincs más, akkor végül is miért ne" kategóriákba. (Például, ha valaki vett már részt igazi borkóstolón, annak egy átlagos bolti bor már szinte nem bor.)

A nem értékelt kávéházak többsége is benne van a keresőben, ahol nem csak hely vagy árak szerint válogathatunk, hanem aszerint is, hogy kivel érdemes felkeresnünk a kávézót (a párommal, első randi, üzletfelekkel, kisgyerekkel, stb.), mikor ("Van egy szabad délelőttöm", "Mozi után - buli előtt" stb.), vagy milyen a hangulat (bulis, barátságos, klasszikus, "ultradizájnos" stb.).

Az adatbázis korlátai ellenére nem csak budapesti kávéházrajongóknak ajánlom az oldalt, hiszen rengeteg egyéb cikk is olvasható itt. Például a kávékról és a kávéházi kultúráról tudhatunk meg sok mindent; különféle kávéfajtákról (néhány recepttel együtt), mi több, "kávéiskolákról" (olasz, osztrák, német); a kávé az egészségre gyakorolt hatásáról, satöbbi, satöbbi. A huszadik század elejének nagy kávéházi pezsgéséről is sokat olvashatunk, történeti összefoglalókat és korabeli írásokat, és arról is elmélkedhetünk, hogy vajon van-e esély arra, hogy visszatér az a fajta kávéházi élet...

Az oldal kinézete visszafogottan elegáns (egyedül a szögletes betűket használó logó nem illik az összképbe), ráadásul minden cikkhez hozzá is szólhatunk, úgyhogy interaktivitás tekintetében nem lehet kifogásunk. Meg úgy általában sem: nagyon jó, hasznos, izgalmas honlap.

Vissza a lap tetejére





Nem szimpla
Hálószem: www.kavehazak.hu

vagy.hu | 2004.06.21


Bár vannak internetezésre specializálódott kávéházak is, ez a honlap nem róluk kíván szólni, hanem az igaziakról. A városi – leginkább fővárosi – létezés szépemlékű helyszíneiről, amelyek mintha ismét virágkorukat élnék.

"Ahogy van magyar konyha, magyar vendégszeretet, úgy van jellemzően magyar üzlettípus is. Ez pedig a Kávéház. Nagybetűvel. A kávéház ott van, ahol a kávé fogyasztása, az étterem, a vendéglő, a söröző, a borozó, a bisztró és a sokféle bár találkozik. De itt találkozik az otthon és a közélet, az intim közeg és a nagyváros, a munka és a szórakozás is" – írják bemutatkozásként a honlap készítői.

A nemrégiben indult produkció kicsit még szellős, de már most megmutatkoznak erényei. A témához tágabban kapcsolódó rovatok – irodalom, képzőművészet, zene, lexikon stb. – kiegészítői a honlap legfőbb s leghasznosabb részének, a kávéházak bemutatásának és értékelésének. Számos szempont és sok fotó segíti azt, aki tájékozódni akar Budapest kávéházainak világában.

Vissza a lap tetejére





Rádió interjúk
Letölthető hanganyag


Info Rádió, 2004. október


Petőfi Rádió, 2004. okt. 25. (a 25. perctől)

Petőfi Rádió, 2005. jan. 17. (a 37. perctől)



Vissza a lap tetejére





Olvasóink írták
(Itt szigorúan csak a dicséreteket közöljük!)



http://pankablog.blogspot.com/

kávéházak
2004-01-31 13:16


Végre egy portál, ami komolyan veszi saját magát és olvasóját is! Gratulálok!!

Lehet nagyobb találkozási pontok (Astoria, Nyugati - óra alatt, Moszkva - óra alatt, stb.) helyére rákeresni, hogy milyen kávéházak találhatóak a környéken. Az ötlet zseniális. És rátaláltam a korábbi egyik kedvencemre, az Azték Choxolat! icipici kávézójára, amit két édes lány vezet nagy-nagy szeretettel. A második alkalom után már pontosan emlékeznek arra, hogy a vendég hogyan szereti a kávéját, és kérni se kell, már hozzák. Amikor a "munkahelyem" még a Semmelweis utcában volt, minden nap ott kávéztunk, vagy reggel, kezdés előtt onnan vittem a kávékat, és ezzel térítettem magához a nagyfőnököt.


kavehazak.hu fórum
Mitől lesz jobb ez a honlap?
39. | 2004-11-24 23:16 | frog

Drága kávéházak.hu
Én nem tudom mitől lehet jobb ez a honlap, de én a kezdet kezdetétől komolyan figyelem a honlap fejlődését és csak elismerő szavakkal tudom illetni.
Nagyon, nagyon gratulálok és sok sok kitartást kívánok az egész csapatnak és sok sok kitartást.
Messze a legszínvonalasabb honlapok egyike ma Magyarországon.
sok sok szeretettel és nagy nagy elismeréssel
Frog



www.ritkamadar.freeblog.hu
ritka_madar írta 10:48-kor hozzászólás (16)

2004. november 13., szombat

Találtam én mostan eztet az oldalt, ami szerintem piszok jó, kár,hogy egyre kevesebb pénzenm van kávézni meg teázni járni. többek között közöt írnak a Prágáról a 12. helyen a rangsorban. 17. helyet az Európa, szerintem már rég nem érdemlli meg a 300 ft-os kávéjával és a buggyant tejszínhabbal tálalt süteményeikkel. A Művészbe tudomásom szerint parádézós, harmadrangú celebritik járnak. Az Éghajlat nevű helyet már régóta figyelem, mert mellőle indul a buszom. Ugyanakkor megakadályozza betérésemet az, hogy nagyon korán zár. Ott van még a Két Szerecsen, aminek a hangulata nagyot tetszik, de azért annyira nem, hogy csillagászati árai legyenek.De ott a Café Mozart, ami Tanita kéglijéhez közel van, egy giccses undormány, szerintem. inkább borozó lenne a helyén....

legjobb benne az, hogy a különböző helyeket pontozza és minősíti, aminek sajna még nincs olyan nagy hagyománya nálunk. Pedig de szívesen lennék étel-itakritikus...



Olvasói emailek:


2005-01-11

Kedves Kávéházak.hu!

Először is boldog új évet Nektek!

Érdekes, hogy éppen most leltem a honlapotokra, most hogy körvonalazódik bennem, bennünk a húgommal a régi nagy álom, egy igazi budapesti kávézó megnyitása…és éppen most olvasom, hogy másnak is van ilyen új évi elhatározása (http://www.kavehazak.hu/magazin/orszagok/content.php?id=513)

Ezúton kérném én is a segítségeteket, ha ismertek olyan "segítőket" akikkel érdemes együtt dolgozni egy ilyen ötlet megvalósításánál, kérlek jelezzétek felém.

Továbbá szeretnélek meginvitálni benneteket egy majdani csésze kávéra, a majdani kávézóba.

Addig is sok sikert kívánok a honlaphoz.

Üdvözlettel, yx


Ui: és persze én is Szeretem Budapestet!


2005-01-04

Az utóbbi hónapokban rendszeres látogatójuk lettem. Már korábban volt egy szunnyadó tervem, azzal kapcsolatban, hogy szűk hazámban (…) belevágok egy kv-zó működtetésébe.

A portál folyamatos látogatásával egyre több olyan információt kaptam, amitől tisztább képet kapok a jó kv.házak működéséről és a kv.házi kultuszról. Lényeg a lényeg, hogy 2005-ös fogadalmaim között szerepel a Kávézó megnyitása. Az ingatlan már adott.

A belső kialakításhoz és a működés megtervezéséhez szükségem lenne egy szakavatott cég v. személy közreműködésére. Kérem, hogy amennyiben tudnak olyan belsőépítészt vagy tervezőt aki a téma komoly ismerője, - és persze eddigi munkái alapján ajánlják is - sziveskedjenek az elérhetőségét részemre megküldeni.

Előre is köszönöm segítségüket és persze BUÉK, meg csak így tovább!

Üdvözlettel:
xy


2004-11-08

"Jó estét! Csak meg szeretném Önöknek írni, hogy leendő párom remek kávézóba vitt el az Ön honlapjuk segítségével és valóban isteni kávé mellett töltöttünk el még istenibb estét."


2004-10-15

"hát ez fantasztikus, micsoda kitünö ez a kavehazak.hu! egraven kinn élek bécsben egy rövid ideje, igazán gyakorlo kávéházbanjáró vagyok, ugyhogy nagyon örültem nektek. Amúgy harminc évig a könyvszakmábn dolgoztam, s gyüjtök mindenféle budapeströl szóló könyvet, igy van kávéházas is szegény Erki Edit, milyen jókat irttovábbi sikereket! Lxxxx Zsxxxx"


2004-10-14

"Üdv!

Remek az oldal! Végre valaki igényes formában foglalkozik a kávé- és kávézókultúrával! Szabolcs"


2004-10-11

Sziasztok!

Nagyon kis hangulatos lapot hoztatok össze... Grat...

Vissza a lap tetejére



Nyomtatás | Küldés e-mailben
BELÉPÉS
Felhasználónév:
Jelszó:
regisztráció hírlevél
BARISTA SZAKÜZLET


Sommelier képzés
RECEPT KERESŐ
Kávés sütik
Mennyire bonyolult?
Szövegrész keresése:
Kávéitalok
Milyen típusú?
Szövegrész keresése:
JEGYVILAG.HU
Színházi előadás:
Mikor?
Hol?
© 2003-2014 | Kapcsolat | Impresszum | Média információ | Partner belépés
Támogató partnereink


Barista Hungary
"A kávés képzés"

Completa

DaVinci