café lungo - hosszú kávé
2023.03.29.
"Az államosítással nemcsak a kávéházak világának áldozott le, a kávéházakkal kapcsolatos minden pontos, részletes információ is elérhetetlenné vált. Maradtak a többnyire irodalmi, kultúrtörténeti források, amelyeknek köszönhetően három a valóságnak meg nem felelő mítosz él a köztudatban a korabeli kávéházi világról. Az irodalmi paradigma, a félezer budapesti kávéház, és a századforduló kávéháza."
Ha a kávéházak történetét egy fának tekintjük, az rögtön térdmagasságban háromfelé ágazik. Az első ágon szociológiai szempontból vizsgálhatjuk a kávésok, a pincérek társadalmát, és a vendégkör, azaz a korabeli társadalom életét. A második ágon az épített környezetre vonatkozó és művészettörténeti szempontú kutatásokat végezhetünk. A harmadik ág a kultúrtörténeté: ide tartozik a magas kultúra, de a játékok világa is, sőt a kávéház és a mozi, vagy a kávéház és a kabaré időszakos kapcsolata.
A bevezetésben említett három, a kávéházakról alkotott téveszme:
1. Az irodalmi paradigmával történő azonosítás. Hogy itt más sem történt, mint írók és szerkesztőségek jártak kávéházról kávéházra.
2. A kávéházak számának mítosza, miszerint a polgári korszakban a kávéházak száma 500 volt.
3. Hajlamos ezt az előző kettőt mindenki összekötni a századfordulóval, mintha sem előtte, sem utána nem történt volna semmi.
A kávéházak számának alakulása tisztábbá fogja tenni a képet, de fontos néhány kitétel a számok előtt:
A kávéház soha nem volt a kávézás kultúrájának egyetlen nyilvános intézménye. Vezető intézménye volt, de nem az egyetlen, ahogyan ma sem. A pontos számok meghatározásakor figyelni kell a kávémérésekre, amelyeket szigorú iparjogi feltételek választottak el a kávéházaktól. A cukrászdákra, amelyek gyakran kávéházszerűen működtek, és nem utolsó sorban a presszókra.
Nagyon nagy volt a piaci mozgás. Egy év időtartama alatt is rengeteg kávéház és kávémérés zárt be, nyílt meg. Minden egyes évhez rendelt szám csupán egy pillanatkép. A cukrászdáknak nagyobb volt a fennmaradási stabilitásuk.
A kávéházak száma a 19. század második felétől a huszadik század első feléig átlagosan 300, majd 200 körül mozgott. A kávémérések száma ennek a duplája volt. Ez az arány a gazdasági konjunktúra hatására csupán a millenium éveiben változott meg 500 kávéházra és közel annyi kávémérésre. A cukrászdák száma 100 körül volt. Az eszpresszók az 1920-as években jelentek meg a kávéházak és a kávémérések konkurenciájaként.
A presszók ügyeiben a kávémérők ipartestülete volt hivatott bármit is tenni. A presszók túléltek az államosított vendéglátás korát, és a kilencvenes években fogyatkoztak meg. Ma is van néhány (nevében) presszó, pedig a café, kávéház szavaknak van konjunktúrája.
Ennyi üzletet nem lehetett csak írókkal és költőkkel megtölteni. Az irodalmi kávéházak, valamint a századfordulós kávéházak tévképe a millenium évének a városfejlődésével, Budapest világvárosiasodásával köthető össze.
Valójában 1714 tekinthető a magyar kávéháztörténet szerves kezdőpontjának, amikor Rác Blázsó megnyitotta első kávés üzletét. A 18. század vége már fel tud mutatni 18 kávéházat, amelyek közül az átutazók sokat méltatva említenek. Az elmúlt 4-5 év legújabb konjunktúrája kapcsán tudunk beszélni a mai kávéházszerű helyekről. A folyamatosságot a sokat szidott presszóknak köszönhetjük. Egyébként nem igaz, hogy a világháború tette teljesen tönkre a kávéházakat, bőven volt mit államosítani a háború után.
További Kávéházak akadémia cikkek
café lungo - hosszú kávé
2023.03.29.
A víz világnapja (03.22.)
2023.03.22.
Kopi Luwak: Exkluzív és méregdrága a cibetmacska ürüléke
2020.03.20.
Tejet a kávéba. Na de milyet?
2020.02.08.