Tartalomjegyzék:


1.2.2. A kávé eredete
A kávécserje valószínűleg Afrikában őshonos. Minden valószínűség szerint a kávé fogyasztásának szokása is Etiópiából került át Jemenbe a 15.sz. folyamán. Ám a kávé növény ekkor már honos volt az Arab-félszigeten, vadon termett.

A kávét mint jótékony, serkentő hatású növényt már a 9. században említette egy Rhazes (852-932) nevű orvos az Al-Haiwi (A kontinens) című munkájában. A 11. század fordulóján Avicenna (980-1037) az Al-Ganum fit-Tebb (Az orvoslás kánonja) című könyvében már konkrétan említi a kávét; annak élettani hatásait a Rhazes által leírtakkal egyezően mutatja be.

A kávénövény alatt ekkor még a coffea arabica faj értendő. A robuszta felfedezése még fél évezredet várat magára.

A pörkölésről 1511-ben Mufti Gemmal Eddin ír először Mekkából. Előtte a kávészemeket nyersen, erjesztve, darálatlanul főzték.

Az első kávézók és kávéházak a XVI. századi Konstantinápolyban nyíltak nagy számban. Ez volt a kávézás és a kávéházak első virágkora. Ezt mutatja a tény is, hogy a korabeli világi és vallási hatalom egyaránt támadta ezeket az intézményeket, mivel óriási közéleti funkcióval bírtak. Több hullámban próbálták betiltani a kávéházat, és ezen időszakok alatt véresen megtorolták a kávézók engedetlenségét. Itt jelent meg először a kávé élettani hatásai mellett, a társadalmi, demokratizáló hatása.